MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1948. június 9. - 1950. december 15.

1949. augusztus 27.

- 2 4 BÉKÉS ó^M* I . M. B. - i • • juk dolgozó parasztságunkat a többtermelés eléréséhez hozzásegíteni. Természetesen a nagyipari előrehaladott és kifejlett ipari gazdálkodás mellé, amely már a szocializmus útjára, tehát a jólét és hőség útjára tért, csak akkor tudjuk a mezőgazdaságot vinni, ha vasszorgalommal marxista- leninista tisztánlátassal fejlesszük falvainkban ás az önkéntesség alapján létrejövő társas gazdálkodást* Mi erre közel egy esztendővel ezelőtt vettünk: komolyabban irányt, amikor a nagybérletek megszüntetésével sok 10 ezer földmunkás és kisparaszt szómára megnyilt a boldogabb élet, Magyarországon még eddig ismeretlen utja. Közel egy év óta működnek' terra©lőcsoportjaink és az elért eredményt ezen a téren azt hiszem nem kell az elvtársaknak az értekezlet alkalmával túlságosan magyarázni, mert mindannyian birtokában vagyunk azoknak a nagyszerű eredményeknek, amelyeket egyes terme lő ezö ve tke ze tjfi csoportjaink nagyobb egyseiken gazdálkodva az egyénileg dolgozó parasztokkal szemben elértek. A termelőszövetkezeti csoportok kitűnő terméshozam eredményei, a társasgazdélkodás előnyei buzditólag hatnak a termelőszövetkezetek tagjai és az ő munkájukat figyelemmel kísérő sok ezer dolgozó paraszt, aminek élő bizonyitéka az az igyekezet, ahogyan községről-községre járva tapasztaljuk, hogy uj és uj társasgazdálkodo csoportok akarnak alakulni, a meglévőkhöz pedig uj tagok kérik a felvételüket. Aki a fejlődés ütemét figyeli és csak némileg is tisztában van ennek irányával, az előtt egy pillanatig semká kétséges, hogy a mezőgazdaságban is nagy üzemi gazdálkodásé a jövő, termelőszövetkezeti csoportok és állami gazdaságok keretén belül, A tszcs-k és állami gazdaságok feerétén belül ebben az esztendőben mi nem folytathatjuk egyszerűen ugy tovább a termelést, mint ahogyan azt az elmúlt esztendőben meginditottuk. E tekintetben két fontos tényezővel taüátozunk, 1./ A mezőgazdaság szocialista útra való áttérésének, ezzel egyidejűleg a több termelés biztosításának egyik alapfokú feltétele a kulákok korlátozó politikájának következetes, meghátrálást nem ismerő kemény alkalmazása, hogy ily módon a falu irányitésát gazdasági és politikai szempontból a dolgozó parasztság kezébe tehessük le. Dolgozó paraszt

aagufefrzei.fr sok százezer számra önálló parcellán nem képes sem a gabonanemüeK terén, sem az állattenyésztés terén, aeni semilyen téren nemesi tett fajták kitermelésére és kitenyésztésére és ily módon a terméshozam tartós és biztos nö veié aé re • Szükséges tehát olyan állami gazdaságok létesítése, ahol sok ezer holdnyi területen megfelelő szakemberek vezetése mellett, a szocialista állam jóakaratú gondoskodása, anyagi és szakmai támogatása mellett mintagazdaságokat lehet kiépiteni, melynek termelyényeikkel évről-évre nagyobb mértékben látják el a falu dolgozó parasztságát. Ilyen állami gazdaság vármegyénkben a mai napig úgyszólván nincs, ami meggátolja a nemesitett vetőmagvak és fajállatok kitermelését, illetve kitenyésztését és ezzel a dolgozó parasztság megfelelő ellátását -. A dolgozó parasztság érdekeit szolgáló kulékokat korlátozó politikánk egyik eredménye az, hogy különösen a uyór folyamon közsenink legtöbbjében számtalan kulák felajánlotta az államnak földjét, vagy annak jelentékeny mennyiségét, magának esetleg 20-25 holdat hagyva meg. Közel 1000 ilyen felajánlás történt az utóbbi hónapokban, mely felajánlott kulák földek lényegében nem nagy parcellákban a falvak különböző határrészein sztszórtan fekszenek. Ugyancsak szétszórtan állnak az állam rendelkezésére tartalék földek és a Szlovákiába kitelepültek földjeinek jelentékeny részei is. Lényegében az állami kézben lévő földek ilyen módon szétszórtsá-