MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1948. június 9. - 1950. december 15.

1948. október 29.

J e g y z ő k ö i(^^V^^ jü(P í -'szült Bókésasabán, 1948. okt-ber 2,9-én megtartott titkári értekez­leten. . *~ ' ­Jelen vann'ak a Megyebizottság tagjai, a községi titkárok, a mezőgaz­dasági gépállomás vezetői és Hoffmann István elvtárs a --AMG békésmegyei alközpont vezetője. B ába elvtá rs i> 3 tap: üdvözli a megjelent elvtársakat és az értekzle­t'et megnyitja. Felkéri AU ajoros elvtársat. tartsa meg, politikai refe­• rétumét .• . . ' Majoros elvtárs : üdvözli az elvtársakat éé imserteti a; külpolitikai helyzetet, ismerteti részletesen a francia sz. trájkot. Ismerteti a francia sztrájk politikai okait, annak előzményéit és hogy ez a szt­rájk tulajdonképpen nemcsak a francia munkásság ügyéért folyik, ha- : nem az egész nemzetközi munkásság- kérdése, az egész világ munkásságá­ért vivjék a hacot. ^emcsak a francia imperializmus ellen folyik, ha­nem a világimperializmus ellen, -a XVII;' -%tgyar Szakszervezeti k'ongresz­szus a sztárjoklók mellé állt és segítséget ajánlott fel a francia sztrájckléknak. á$ egyik békéscsabai üzem munkabérének bizonyos yo-át a francia sztrájkoló munkásság javára ajánlotta fel, Gtt áll mellet­tük az egész világ dolgozó népe és a Szakszervezeti Világszövetség, •ahogy feszül a nemzetközi helyzet, ugy élesedik az osztályharc a tő­kések és a dolgozók'között. Az osztályharc nálunk"is kiélesedett, kü­lönösen falun, "'agyarországon a munkásság kezén van' a kormányban is a többség, ahonnan sikerült kiszorítani a tőkésekét és oda olyanok ju­tottak be, akik a munkásság érdekeit képviselik. Ismerteti továbbá a kulákság visszaszorítására megjelent rendeleteket, melyek mind kiélez­ték a falusi osztélyharcot, A kulákság már nem mer nyíltan támadni, ,támadását a suttogó propagandán. vkeresztikl viszi, karöltve az egyházi reakcióval. Ennek a propagandának nemcsak a párton kívüliek esnek be, hansm sajnos még•pártunk tagjai közül is sokan a. propaganda 'hatása alá kerülnek még itt nálunk ekés megyében is.' ahol olyan, harcos múlt­ra tekintünk, vissza. Ez azért törtán^etett meg, mert nem végzünk- kellő felvilágosító mun­kát, mely különösen az őszi mezőgazdasági munkák idejében való elvég­zéséhez szükséges. Ezért történt meg. bogy az őszi mezőgazdasági mun­kában nagyon le voltunk maradva, melyet az országos vezetőségünk is megállapított és-a vasárnapi Szabad ^ép-ben Bonét elvtárs is foglal­kozott vele. Mi azzal igyele ztünk ezeket a dolgokat megmagyarázni,hogy nincs elég vetőmag, nagyon sok a répa. Ebben'is van valami, hogy a répatermésünk jó volt, de az igazi oka nem ez az*őszi munkák elmaradá­sának. Mj felülvizsgáltunk egy pár gazdát,-pl. egy békéscsabai 12o kat. holdas gazda 12 hóidat szántott föl és vetett be, pedig van neki igás állata és-répatermése sem volt egyáltalán és mégsem dolgozott, ^fctán meg azt mondják az elvtársak, hogy nincsen szhtási kölcsön, de azt el­felejtik, hogy a megyében csak lo /"-ra kértek szántási kölcsönt cs a 90 '/o mégsincs gejs zántva. Pl, ^csődön egy ember szántási kölcsönért harcolt, pedig már be is volt neki vetve,-de ezért kellett neki a pénz, hogy égy kuláknak megadja a tartozását. Gyulán egy 168 holdas kuláknak elvették 115 hold f ldjét, mert azon eddig semmit nem végzett,teljesen pariágon hagyta. 0 egy fellebbezést adott be, melyben irja, hogy őt mindig míntagazdának tartotta a gyu­lai parasztság és hogy tőle mindig példát vettek a parasztok. Hét Va­lóban példát vettek most is, amikor ő nem szántott, a töhMek sem szán­tottak. n a az elvtársak körül néznek, minden községben akadnak ilyen "példamutató" kulákok, Majd Ismerteti a mezőgazdasági munkák ,^-os tel­jesítését községek'szerint. 4 lerjob* község a megye legszegényebb köz-

Next

/
Thumbnails
Contents