MDP Békés Megyei aktívaértekezletei 1948. július 3. - 1954. október 30.

1950. május 7.

tainfc voltak* -z ipar* ipari termelés ter n kÉKÉtk^a

7

^ el£bb rendet teremteni, mert ipar n lkül mezőgazdasági feleaelked src gondolni sem lehetett* Az ipari nagytőke* a bankteke^ ha megtépázva is a fasizmus háborúja „utáni időkben de 1 nyeg ben m gis velünk együtt hatalmon volt s az a helyzet,,amiben voltunk k ny szeritett műnket arra* hogy „a nagytok seket s bankárokat is bevonjuk az ország uj já--pit s nek ^munkájába, hogy a mi ipari munkásságunk is megtanulja a vezet st* £z a politikai elvtársak ahhoz vezetett, hogy szüks gszerüén kezdtek megerősödni, gazdasági 's . politikai szempentből a nagytt&

( oek s bankárok* újból azon törtek, fejlüket hogyan lehetnek a rommuniBtákat visszaszorítani, ho, yan lehetne t('lük megszabadulni, hogy visszaállítsák a r gi Rendszert országnnnkban* Az osztályharc súlypontja ennek következt ben tehát a városban volt az első esztendőkben* oda kellett koncentrálni, minden or'nkct, hogy a nagytőke elleni küzdelmet megvívjuk* A párt ( tqlk szitet^e erre a munkásosztályt azáltal, hogy B-ket hoztunk ietr§* Fe,lfc szitette a munkás osztályon kivül a falusi proletárokat s f lproletáríjkat is, de ugyanakkor ugy osztuttuk meg erőnket, hogy ugyanakkor el rtük azt, hogy,köa, ptizemekben a tulajdonos a falusi köz pparaszt. sőt bizonyos m rt kig a falu kupakjai is legyenek mellettünk a küzdelemben, amelyet mi a nagytők sek, nagy bankáról: ellen vívunk* Ez a politika teJLje3 eg sz ben „hetesnek bizonyult, ennek sikere volt az, hogy k s fcb teljes eg sz oen mindent meg tudtunk, valósítani, amit magunk cl tűztünk* í.öz-p^arnszt '-a kulákság t nyleg §emleges tudott lenni* miután ugy intéztük dolgainkat, hogy az o 'ró^kük is „a koimmniisták* a munkásosztály mell ; állni a harcban* mert a tőle 'sek, s bankárok őket is kizsáJnaájoyolJák, tfcet is az egyes iparcikkekkel s uzsora kamatokkal tönkre akarjak tenr.i* Xgy tehát bizonyos m-rtekig könnyebb volt a helyzet falun* bár a kulák az ,első perctől kezdve megpróbálta, különösen uj gazdáinknak igáját s más egy b szerszámot, vetőmagot uzsora áron rendélkez sre, bocsajtani, hogy „ilyen módon uj rabszolgaságot k szitsen elő a szeg nyparasztság r se re. Bebizonyosodott már ebben az időben amit Lejriin elvtársmondott. hogy a kulák a falu kizsákmányclőja* az ellens g nálunk is mindinkább fl't rbe került az a feladat, hogy Q kulákot a falu kizs4kmányolóját le kell győzni* mert különben mindig fennáll a vesz lye a kapitalizmus vi3szaállitásának. 'Azt a t~telt, eiielyet lenin elvtárs tanított alátámasztják azok a forradalmak, amelyek Éfurópa foldj n évszázadok óta lezajlottak, amely forradalmak minden esetben többek között annak következt ben buktak el,„mert a kulákok basáskodását a szegényparasztok nem tudták leverni e

8 előbb-utqbb „falvakon a kulákság olyan hatalomra tett szert# h ogy teljes eg sz-ben fel tudta számolni azokat a forradalmi vivm'nyokat, araclyeket'.a szeg-nyparasztok korábban súlyos v,áráldozatok árán el tudtak rni* Pártunk felismerte az eddigi tört nelmi tapasz tálatokat s a munkásosztályon keresztül a szeg ny parasztságra támaszkodva minden segits gtet megadott a falu dolgozóinak , ho.y meg tudják vivni harcukat a 3ralákl:al

? áa.uj ellens ggel szemben* -amely kezdte ótvenni a föiubirtokosok által gyakorolt elnyomó politikának rendszer, t* Ez a kcs^s együttműködés a város "s falu dolgozói között felt tlenül szüks ges volt, mert ebben a tekintetben,Sztálin elvtársnak arra a laegá^lapitásárá táraaszkodiaak* hogy a munkásosztály n-lkül a dolgozó parasztság sohasem tud felszabadulni földbirtokos elnyomás alol*, de a dolgoz- parasztság támogatása n lkül a munkás* osztály sem k <pes az égsz dolgozó n°p számara a szocializmus f fel pit-set biztosítani* Igy helyesen tudtunk előremenni* k'a a k zben, munkások s szeg nyparasztok együtt a város «s falu kapitalistáival szemben* Ebben az időben, miután a hatalom rag nem volt kezünkben, a munkásosztály csak r szese volt a hatalomnak, de a másik oldalon