MDP Békés Megyei aktívaértekezletei 1948. július 3. - 1954. október 30.
1954. október 16.
Valamennyi gépállomáson óriási lehetőségek vannak a termelékenység fokozáséra, az önköltség csökkentésére, a pazarlások megszüntetésére. Csak egy példát ezzel kapcsolatban: a körösladányi gépállomáson Lótai Imre és Rácz Séla traktorosok 2 műszakban dolgozva 5,4 normálholdat szántottak fel. ezért kifizettek 1.775 forint munkabért, az egy holdra eső kifizetett munkabér 35,5 Ft. Ezzel szemben ugyancsak 2 műszakban Egresi László, Fésűs Antal traktorosok ugyan ezen idő alatt, ugyanolyan géppel 225 normélholdat végeztek és a kifizetett munkabér 3.735 „t. Az egy holdra eső kifizetett munkabér 16,6 Ft. Kevesebb, mint az előbbinek a fele. Az ilyen példák sokaségát lehet- ' ne felhozni, amivel növelhetnénk a termelést, csökkenthetnénk az önköltséget. A megyei gépállomás igazgatósága a tanácsokkal, pártszervezetekkel karöltve tárják fel ezeket a lehetőségeket és a gépállo- " más dolgoz'ói között tudatosítsák hogyan lehet és hogyan kell csökkenteni az önköltséget, növelni a termelékenységet és'takarékoskodni j az anyaggal. Sajnos gépállomásaink vezetői, az sgronomusok. nem sokat törődnek az ilyen kérdésekkel. Ugy gondolják, hogy az állam mindent kibir, hogy csak gyártja a gépeket, fektesse a gépállomásokba a milliókat, de hogy a meglévő gópeket maximálisan kihasználnék ós arra törekednének, nogy a befektetett milliók visszatérüljenek - ezzel már keveset törődnek. > • > A gépék nagyfokú kihasználatlanságának oka az is, hogy számos 'termelőszövetkezetben ellenállás tapasztalható a gépekkel szemben. Ehhez hozzájárult terméezetesen a gépállomások eddig végzett meglehetősen rossz munkája is. Amilyen mértékben javult a gépállomások munkája, olyan mértékben igényelik a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok a gópeket. Ezért a gépállomásoknak alapvető feladatuk - ugyanúgy mint ahogyan azt most az őszi vetőszántások idején teszik - állandóan javitsák és tökélé tes it sók munkájukat, ez a legjob' agitáció ahhoz', hogy a térne lőszövetkezetekbén leküzdjék a még mindig meglévő gépellenes hangulatot és meggyőzzék őket arról, hogy a lehetőséghez mérten^minden munkafolyamatot géppel végezzenek el. A mező Íazdaság fejlesztésének egyik alapvető kérdése a termelőszövetkezetek .-.azdaság i, politikai ós szervezeti megszilárditás a. Kü- • lönösen fontos a gazdasági erejük és a jövedelmezőségük fokozása. Ez pedig csak ugy érhető-el, ha évről-évre növelik a holdankénti termésátlagukat, állandóan fejlesztik állatállományukat és a munka tökáletese.bb, jobb megszervezése révén, az agroó- és zoé'technika következetes alkalmazásával állandóan csökkentik az egy mázsára eső költséget. A Körösladányi agronomusok elmondották, hogy az elkövetkező hetekben "feldolgozzák egyes szövetkezetekben a legfontosabb növények előállitásának önköltségét és kidolgozzák azokat a javaslatokat, amelyek segítségével a szövetkezetek csökkenthetik az e-ry mázsanövény előállításának önköltségét. Ez a helyes kezdeményezést csík üdvözölni lehet és a mezőgazdasági igazgatóság tanulmányozza ezt, kaj? rolja fel és általánosítsa, 'a megyében. A termelőszövetkezeti tagság aktivitása szempontjából feltótlen fontos, ha ismerik az egyes növények előállításának költségét ós tudomást szereznek arról, hogy milyen módon, hogyan lehet azt csökkenteni. Figyelemre méltó, pl. amig az eleki József Attila szövetkezetben e ;y mázsa csöveskukorica előállítási költsége kb. 7o Ft, addig ugyanolyan minőségű földben s békéscsabai Május -1. szövetkezetben egy mázsa kukorica előállítási költ sége kb. llo forintot tesz ki. Mi az oka ennek a nagy eltérésnek? Természetesen számos körülmény közrejátszik. Többek között az, hogy=az eleki József Attilában felhasználják a gépállomást, kultivátoróztak, a békéscsabai Május l-ben , nem tették ezt. Vagy az elkki Jázsef Attilában az egyes szövetkezeti tagok között kiosztották a kapásterületet, a békéscsabai Május l-ben nem osztották széjjel egyénekre.De lehetne még találni számos más ok'
