MDP Békés Megyei aktívaértekezletei 1948. július 3. - 1954. október 30.
1953. november 14.
v Ü - 2 5 - • • " f életszínvonala növekszik. De elvtársak a termelés területén a jelei Vannak annak, hogy a dolgozó parasztok termelési kedve növekedett, ami , a legszembetűnőbben a tartalékföldek hasznosításánál mutatkozik meg, nogy a dolgozó parasztok kapkodnak a föld után, a dolgozó parasztok eszközöket vásárolnak, jószágokat vásárolnak, ez mindannak a jelei, kogy a termelési kedv növekedett. De -mégis hiba lehet akörül-, hogy ezek kel a pozitív tényekkel szemben a termelés területén még nem tapasztalható ennek a termelési kedvnek a relabizálésa. Azok a lemaradások, amelyek a mezőgazdasági termelés területén vannak és amit az elvtársak mondtak el, hogy hol hány százalékra van teljesítve a kenyérgabona vetés és megyei vizonylatban 7o /a-ra. Elvtársak ez azt mutatja, hogy itt a munkában'valami baj van, és az összes tapasztalataink az elvtársak, hogy a baj ott van, hogy a KV. júniusi határozata, s az azóta megjfélent kormányrendeletek h e m lettek kellőképpen tudatosítja a dolgozók elCtt, mert a termelés területén nemcsak a mezőgazdaságban vannak lemaradások, de komoly problémák vannak az ipari üzemeknél is, tehát én amikor a júniusi határozat tudatosításával foglalkozunk, itt nemcsak a földművesekről van szó, hanem a munkásokról is. Az üzemekben a munkások egyrésze morog, olyasmit mondanak, hogy a parasztság javára tolódott el a nemzeti jövedelem elosztása. Nem erről van szó, a mezegazdaság terén n^g kellett tenni azokat az intézkedéseket, hogy a mezőgazdaságban a termelést az eddiginél sokkal magasabb fokra tudjuk vinni ugy a nagyüze mi gazdálkodásnál, de a maximális mértékig kell törekedni arra, hogy az egyénileg dolgozó parasztoknál is »zt elérjük, hogy életszínvonal emelkedését biztositani tudjuk, ami nem a mának és holnapnak a kérdése. Látjuk a Központi Vezetőség határozatából, Rákosi elvtárs referátumából, hogy az elkövetkező 2-3 esztendőnek a problémája, amely központi kérdés. Ezek a számit ás ok megfelelő gazdasági kérdésen alapulnak, s ennyi idő szükséges, hogy fel tudjuk húzni ugy hogy az életszínvonal^ emelkedésének növekedése fokozatosan biztosítsa napról napra zökkenő mentesaa legyen. Erről van szó elvtársak. Tehát a partemberek, pértvezeteknek kell elsősorban látni és kell ezt a kérdést elemezni és kell látni azt, hogy ezeknek a {gazdasági intézkedéseknek a nyomán milyen nagyarányú áruerő felszabadult, imit-amott nehézségek vannak. Én nem arra célzok, amikek az áru meg van és lelketlen.emberek helytelenül osszák el. Világos, hogy az ilyen hanyagokkal szemben a legerélyesebben kell fellépni és biztositani kell, hogy a rendelkezésre, álló áru megfelelő elosztásban oda kerüljenek ahova kell. De a kommunista vezetőköek azt is kell látni amiről beszéltünk, hogy a fogyasztás megnőtt, viszont a termelés körül vannak nehézségeink. Nem *is adudik ebből nagy baj, ha a pártunknak a politikáját a pártunk vezetésével a tömegszervezeteken és minden más rendelkezésünkre álló szerve ken keresztül a munkásokkal", parasztokkal megfelelően tudatosítjuk. Tehát a tudatosító munkán keresztül a párt tömeg kapcsolatát szélesítsük és mélyítsük, hogy ezt a gazdasági politikát a tömegek minél szélesebb gyűrűje vegye körül a pá?tot és napról napra a termelés vonalán És győzelmeket arassunk. Világos, hogy ehhez szükséges az, hogy a pártiunk dionáriusaink nagyobb gazdasági politikai ismeretekkel rendelkezzenek, mint amennyivel ma rendelkeznek. Az egész gazdasági politika és a szocializmus építésének az a foka sokkal nagyobb politikai gazdaságtani ismeretet igényel egy pártfunkcionáriustöl> mint eddig bármikór. Világos, hogy ezt döntő módon azon a módon kell megszerezni, mint Frank elv társ foglalkozott vele, hogy a vez etőketfck taaulni kell* Még ehhez hozzátenném, hogy azokból a könyvekből kell tanulni a funkcionáriusoknak, és a kommunista vezetőknek közvetlenebbé tenni a legjobb dolgozókkal a kapcsolatot, hogy munkamódszerüket megismerjék. Az elméleti oktatásban, vagy akár egyéni tanulás utján aránylag rövid idő alatt a tanultakat akkor tudjak termékenyen hasznosítani a munkájuk területén, ha azt összekötik minden azon tapasztalatokkal, élet és gazdasági tapasztalatokkal, amelyet a különböző területen a legjobb dolgozókban benne vannak. Igy tudják az elvtársak relabizálni a dolgokat és ez jelenti azt is, nogy milyen gyökeres változást kell a pártmunkában végrehajtani ahhoz, nogy ezt a nagy feladatot sikeresen hajtsuk végre.
