MDP Békés Megyei aktívaértekezletei 1948. július 3. - 1954. október 30.
1953. szeptember 18.
október 1-től kezdve megszűnik a termelőszövetkezeti tagság háztáji gazdasága után a tejbeadási kötelezettség. Ebben a határozatban arról lesz szó, hogy október 1-től kezdve a termelőszövetkezeti tagok az államtól 2. ezer forint hitelt kapnak üsző, borjú vásárlásra, Ezenkívül középlejáratú hitel 4o-5o millió forint lesz elengedve.A határozat foglalkozik olyan jelentőségteljes dolgokkal, mint pl. a termeléshez pénzt ad, sőt visszarerités nélkül, mint pl. a gyümölcsös,szöllőtelepitéshez. Ami nyilvánvaló, hogy jelentősen fogja közvetlen is elősegíteni a termelőszövetkezeti tagság anyagi jólétének az emelését. Emellett szó van arról, hogy az uj beadási törvény különösképpen a parspektivát illetően óriási jelentőségű a termelőszövetkezeti tagság anyagi jólétének emelését illetően, azt jelenti, hogy sokkal több jut a termelőszövetkezetnek a szabadpiacra, biztosítani tudják a tagság évközbeni állandó pénzellátását. Hatását emeli ezeknek az intézkedéseknek a tsz. országos értekezletére kidolgozott tervezet, valamint az a határozat, amely a holnapi nap folyamán fog megjelenni. Ez a dolog - a miniszterkanács holnap megjelenő határozata, begyűjtési #endej.et, az országos értekezletre kidolgozott határozattervezet, valamint a termelőszövetkezetek alapszabály tervezete - ez a 4. dolog a fő fegyvere a termelőszövetkezetek megszilárdításáért folyó harcnak. Ennek a fegyvernek a jó alkalmazásával, hatásának felhasználásával biztosítsuk, hogy ténylegesen \ változás legyen a termelőszövetkezeten belül. Éppen ezért nagyon alaposan kell felülvizsgálni minden egyes termelőszövetkezetet, hogy hogyan lehet emelni a jövedelmezőséget. Maguknak a pártszervezeteknek, pártbizottságoknak sokkal többet kell foglalkozni munkájukban, politikai munkájukban, tevékenységükben az egy munkaegységre eső jövedelemnek a problémájával. Hogy részben maguk megismerjek, maguk is foglalkozzanak ezzel, javaslatokkal, tanácsokkal segitsék elő az egymunkaegységre eső jövedelem emelését, másrészt azzal, hogy a termelőszövetkezeti tagság között végzett munkáfukkal segitsék elő, hogy annak alapos feldolgozásával is biztosítsuk a megszilárdítást. Foglalkozni kell azzal, hogy ezek az intézkedések hogyan hatnak ki a jövőben is a termelőszövetkezetek életének < alakulására, hogyan befolyásolják a jövőben is a termelőszövetkezeti tagság életszínvonalának emelését. Es itt el kell érnünk, hogy ne csak mi dolgozzuk fel, hanem szervezzük meg, segitsük elő, hogy a termelőszövetkezeteken belül is a tagság közösen vitassa meg a közös gazdálkodás adta lehetőségeket, közösen beszéljék meg. ÉN&gy jelentősége van a termelőszövetkezetek megszilárdítása szempontjából a szövetkezeti demokrácia megszilárdításának. Általában a gyakorlati munka során arról győződtünk meg,minden egyes területen felvetődik ez ap probléma. Nem volt gazdája maga a 1 tagság a termelőszövetkezetnek, általánosan eluralkodott a termelőszövetkezetek felé az utasitgatás, parancsolgatás, a termelőszövetkezetek belső életének diktálása a tanácsszervek, vállalatok, de a pártszervek részéről is. Kezdve a munkaszervezés problémáitól a termelőszövetkezetek belső élebét érintő összes kérdésekig, szinte kizárólag minden egyes kérdésben utasitgatás, beavatkozás alapján történtek intézkedések. Szinte minden egyes kérdésben eddig vagy a járás, vagy a megyei szervek, vállalatok beleavatkozása, beleszólása, parancsolgatása, utasiggatásai alapján történt a vezetés. Olyan helyzet teremtődött, hogy a termelőszövetkezetek a saját pénzükkel nem rendelkeztek, legszükségesebb dolgokat sem tudták elintézni, pl. nem tudtak kocsikenőcsöt venni a kocsikhoz. Sz a probléma, ilyen helytelen bürokratikus parancsolgatási módszerek mélyen megsértették a termelőszövetkezeti tagok önérzetét, megsértették a termelőszövetkezeti tagok önállóságát. Nagyon komoly mértekben járultak ahhoz hozzá, hogy a termelőszövetkezeti tagságnak romlott a termelőszövetkezethez való viszonya. Nem érezte jól magát, esetenként ugy vetették fel, hogy "elvtárs mi itt cselédek vagyunk, nincs beleszólásunk semmibe." Nincs a termelőszövetkezeteknek önállósága, számos példát lehetne elmondani pl. a szarvasi járás-