MDP Békés Megyei aktívaértekezletei 1948. július 3. - 1954. október 30.
1951. augusztus 8.
De ha megfelelően beszélünk velük, akkor kellő eredménnyel foguhk ezekkel megegyezni. A. csereingatlanok kijelölésénél másodsorban kell venni, azokat, ckiknek a mezőgazdaság nem fő foglalkozásuk, vasutasok, kétlaki munkások. kisiparosok.Ezere már az agitációs munka beindulásánál külön gondolni kell,hogy hozzátartozóik lépjenek be a tsnos-be, igy leghelyesebben járn k el magúikkal és az állammal szemben. Harmadsorban kell a kulákok részére kijelölni a földterületet. A kuláknak is lehetőleg nem sok darabban, hanem nagy darabban és amennyire lehetőség van, azonos értékű földet kell adni. Ea a kulák minél előbb fogjon hozzá a föld megmunkálásához. Ide tartozik még a kártérítés. Elkerülhetetlen,hogy asereingatlanoknál kártérítésre ne legyen szükség. A dolgozó parasztokkal szemben előzékenynek kell lenürutk és biztositani kell a kártérítést, atóé élőfáról, vagy kútról, vagy bármiről van szó.Biztositani kell,hogy a rendeletileg előirt időn belül a kártérités meg is t rténjen. A táblák kialakításán k jóváhagyása a JB. és a járási tanáos által történik. A tagosítás idején számolni kell a kulákok, az osztályellenség tevékenységére •Néhány hazug híresztelésüket máris lehet hallani, többek között: n Az I-s tipusu t3ZC3-ket altért akarjuk tábíásitani, mert kötelezővé akarjuk tennl_ hogy a III«*as típus sz erint működjenek. w •^z azokban a községekben merült fel, ahol általános tagosítás lesz. Hogy ez egyáltalán fölmerülhet ott, az is a crl munkánk hiánya. a a tisztában lesznek azzal a dolgozó por sztok,hogy az I. tipusu tszos. is táblásán működik a szabály érteimébűn, akkor ilyen zavarok nem lesznek. . Egyre nagyobb mértékben indul meg a rágalmazás a Ill-as tipusu tszos. felé. Eltúlozzák azokat a problémákat, amelyek a Ill-as típusú téaosben megaut tkoznak. Az ellenség érvoi nem olyanok, amelyek t az igazság érveivel nem tudunk szétverni.A lényeges az,hogy mi magyarázzunk a dolgozó parasztoknak éa ne az ellenség magyarázzon.Agitációnk támadó, a kulákot leleplező legyen. Igen fontos,hogy Jó politikai munkát végezzünk és ennek alapja,hogy a tagosítás során informáljuk a népnevelőket a különböző problémákról,hogy magyarázatot tudjanak adni a dolgozó parasztoknak a felmerülő kérdés: kben. A fő hangsúly az egyéni agitáoión, a sajtón van, de ahol 3zűkséges ' a kulakokat erélyesebb eszközökkel is lehet hallgatásr késztetni. Be kell hivni és elmondani neki,hogy ne ellenségeskedjen, ne uszítson ny* ellenünk, mert a nép államával találja szemben magát.De a fő hangsúly minden esetre a politikai felvilágosító munkán van, nem az adminisztratív munkán. A megyei értekezlet után járásonként 11-ón kell értekezletot tartani. Ezen az értekezleten résztvesznek a községi párttitkárok tszos-k és állami gazdaságok titkárai, községi tanácselnökök és a tszc3. elnökök. Még ugyanaznap adnden községben össze kell hivni a kommunistákat és a népnevelőket és beszélni kell előttük agitációs szempontból a tagosítás kérdéséről, annak jelentőségéről.Elő kell kész'teni 12-re a tszos-ben tartandó 03oportgyüléseket, értekezleteket. Ezen kérni kell a csoportoknak a tagosítást.A vaáámapi 03oportértekozleteket a MB, de a JB és a járási tanáos ellenőrizni fogja.A osoportértekezletrela járási kiküldött magával kell,hogy hozza a tagosításra vonatkozó kérelmet. A rendelet előreláthatólag 14-én jelenik meg. A tagosítás 21-én indul. Agitáoiónk során fol kell számolnunk azt, hogy ugy érveltek az I-e3 tipuBu t3zos. fellett,hogy nem sokban különbözik az egyéni
