MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1956. március 5. - 1956. június 25.

1956. április 2.

kell, hogy adják a helyüket a középparasztoknak, ós az agrárproletárok mejaetnek az ÁG-ba." Atsz-ek további fejlesztését akadályozza az is hogy. a tsz-ekben van olyan szektáns nézet, hogy a közópparasztok csak kkkor fognak belépni a tsz-ekbe, ha leszegényednek. Ez a nézet leszereli a közóppara&ztság meggyőzéséért folyó agitóciót. A gyulai Petőfi tsz-ben pl. a középparasztok lebecsülik a volt szegényparasztokat, az a véleményük, hogy a földnélküliek nem értenek a gazdálkouáshoz. Harmadszor; a termelőszövetkezetek további fejlesztését akadályozza az is, hogy a tsz. párt- alapszervezetek vezetői és a felsőbb pártbizottságok menetközben a népnevelőkkel nem vitatják meg a dolgozó parasztok részóről felvetett kérdéseket, problémákat.'Rendkívül gyenge a JPVB-k agit-prop osztályainak ilyenirányú segitóse. Sok nyitott kérdést hagynak ki a népnevelők, ami bizonytalanná teszi a üolgozó parasztságot. A KV. 1955. júniusi határozata alapján, amely a mezőgazdaság terméshozaménak növelését tűzi célul, ezen a téren a két járás tsz- ós tszcs pártszervezetek értek el jelentős eredményekét. Ezeket az eredményeket az 1956. évre elkészitett tervek alapján továbbfejlesztik. Az elkészitett' tervek azok jórészt miféléinek a ?ŐV. júniusi határozata célkitűzéseinek. Általában a megadott irányszámokat a tsz-ek túltervezték. A gyomai járásban a tsz-ek búzából 8,2 q. irányszámot kaptak és átlag 9,1 q-ét terveztek. A kukoricából a 12,5 q-ós irányszám helyett 13,6 q-át terveztek. A gyulai Petőfi tsz kukoricából 16 q-át tervezett 1 k.u-ra. A KV. határozata - 1955-höz viszonyítva - 40 (3-os kukorica Vetésterület növelést állapit meg. Szövetkezetek jelentős része ezt nem teljesítette. Ugyanakkor a 4o %-os kukorica vetésterület növeléséért a tsz. pártsztrve zetek nem harcoltak megfelelően. Pl.a gyomai Alkotmány tsz. ezóvben s szántóterület 13 oó-án, a gyulai Petőfi tsz 15,5 %-án termel kukoricát. A tervezésnél tapasztalható másik hiba az, hogy a tsz. pártszervezetek kevés gondot fordítottak a pillangós növények területének növelésére. Belenyugodtak abba, hogy központi Késeiéiből nem kapnak vetőmagot, annak beszerzésére intézkedéseket nem tettek. Pl. a dóvavényai Vöröscsillag tsz a szántóterület 7 fc-án, * hunyai Újélet tsz 8,3 50-én termel pillangós takarmány növényeket, a szükséges 11 JÉ helyett. A tervezésnél tapasztalható harmadik hiba azk ho^y a jövedelem döntő többségét természetbeni, nagyrészt takarmány osztással akarják biztosittni. Emiatt kevés az árutermelés, ami a túlzott háztáji állattartáshoz vezet. A hunyai Újélet tsz 2,5 kg, a dávaványai Vöröscsillag tsz 3 kg. kukoricát tervezett egy munkaegységre. A dóvaványai Alkotmány tsz tagjainak és az elnöknek is állandóan 3-4 szerződéses hizója van, a gyulai Petőfi tsz. sertésgondozójának 3 anyakocája szaporulattal van a háztáji gazdasága-