MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1955. július 4. - 1955. augusztus 29.

1955. július 18.

A következő dolog a patronás^moegaloa. Ml a hó tea péntekre összehívtunk 13 üzemet, akik között felaosztjuk a 15 súlyponti k Jóságat. Es ezek kötelesek az egy-egy tsz-ek részére komoly anyagi segítséget ls nyújtani* Itt arra van szükség, hogy segítsenek építeni istállót, kukoricagórót, stb. Elvtársak? Ahhoz, hogy mi megfelelő eredményt érhessünk el, a fejlnstén egész munkájában, arra van szükség, hogy a tervbevett községekben az l-es tlpusu termelőszövetkezeteket, vagy legalábbis többségüket átvinni Ill-as típusra. Mi nem fejleszthetünk ugy tsn községeket, hogy elhanyagoljuk az ottani l-es tlpusu termelőszövetkezeteket. Ae X-en tlpusu tsz-eket át kell vinni III-as típusra. Csak a nagyon makacs tsz-t hagyjak neg l-es típuson. Annál is inkább fontos ee, mert az ujonnan alakuló tsz-ek között sok lese. amely 2-es típuson akar alakulni. Es ha ez igy lesz, es megnehezíti a mi munkánkat ls* Erre fel kell hívni az elvtársak figyelmét, mert ee fontos tényezője az átszervezésben ezeknek a községeknek* Tagosítás kérdései £11 el kell, hogy hagyjuk azt a helytelen módszert, amelyet 1952-ben alkalmaztunk, hogy kiértesítettük a dolgozó parasztot, hogy ha nem lép be a tsz-be, kitesszük ide meg oda. Ae ilyet el kell kerülni én nem szabad megtenni. Azonban látni kell azt. hogy n tagosítás kérdése nagyban elősegíti a tsz. fejlesztést. Világos, nogy számos dolgozó paraszt attól teszi függővé azt, hogy beiép-e, hogy tagosltva lesze a földje, vagy nem. Tehát itt ezekben a községekben, ahol tagosítás lesz, különösen az elvi előadón során, de a kisgyülések és egyéni agltáció során is feltétlen foglalkozni kell azzal, hogy milyea előnynyel jár, ha az egyénileg dolgozó paraszt belép a szövetkezetbe. látni kell azt, hogy a 15 község, amelyet tsz. községgé akarunk fejleszteni, nem mind less tss. község. De azt ls látni kell, hogy lesének olyan községek, amelyeket nem is terveztünk mi magunk sem tsz* községgé, és ae lese. és ezt vegyük ls számításba. Ugy, hogy mindig tudjuk ezekről a községekről, és ne feledkezzünk meg róluk. Másik dolog, hogy n teWlőszövetkezetek, tsz. községek, amelyeket ml tervbevettunk, ós talán majd olyanok is, amelyeket nem vettünk tervbe és tsz. községek lesznek, ezek óriási vonzó hatást gyakorolnak azokra a községekre, ahol a termelőszövetkezetek viszonylag jól dolgoznak és ezzel nekünk számolni kell. Ugyanekkor számításba kell venni azt. hogy a kormányzatunk nem engedi meg az általános tagosítást* csak néhány helyen engedélyezi a tagosítást. Nekünk nincs szükségünk olyan termelőszövetkezetekre, amelyeknek a följde szét vaa szórva* és ahány dolgozó paraszt, annyiféle. Ez nem viszi előbbre a tsz-t. Éppen ezért arra vaa szükség, hogy a termelőszövetkezeteknél ugy szervezzék neg a munkát, hogy nem egyszerűen azokat vésni fel a tsz-be, akik jelentkeznek, hanem főleg az irányban fejtsenek ki agitáclót, amerre ők terjeszkedni akarnak. Ee lényeges kérdés lese ahhoz, hogy ők aztán rendesen tudjanak gazdálkodni. Nem szabad ezt megengedni, hogy van e y községben jó szövetkezet, és oda jelentkezik a község miauén résééből a dolgozó parasztság. Ezt a fejlesztést nem engedhetjük neg. Hanem jelöljek meg. hogy kb. merre szeretnének terjeszkedni, és az 1znnybaa fejtsenek ki politikai munkát, és itt ügyeijenek arra, hogy annyi középparasztot vegyenek fel, amennyire szükségük vaa, mert a tartalék földekhez nem lehet nyalni. Ugyanis sok helyen as a helyzet, hogy felvetik azt. hogy a tartalék földeket adják át a termelőszövetkezetnek, mert földnélküli parasztokat akarnak felvenni* és semmi erőfeszítéseket nem tesznek annak érdekében, hogy kozópparosztókat beszervezzenek, iáért ha megengednénk, akkor azt érnénk el, hogy például Vógegy-