MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1955. július 4. - 1955. augusztus 29.

1955. július 18.

ságról, bíráljak s tss* tagokat, stb* A megyei termelőszövetkezeti híradó, amely megjelent a tegnapi nap folyamán és ezután rendszeresen hetenként megjelenik, ebben lényegébea a ml munkánk ls benne van, hiszen a szerkesztése, Íráson elkészítése jórészt a ml feladat nk, és ml est szívesen el ls végezzük* isis igyekszünk eszel ls hozzájárulni n szövetkesétek fejlesztési eredményeihez. Molnár elvtársi Aszal kezdeném, hogy nem értek teljen egészében egyet aszal, hogy az agitáolót a szövetkezetek fejlesztése érdekében a vezetőknek és n tss* tagoknak kell végezni. Es azt, hogy felveti a Csicsely elvtárs, hogy a tsz-ek konkrét eredményeit a népnevelők nem ismerik, - ez nem áll. A tstagok és vezetők ismerik as ő szövetkezetük eredményeit. Es erről meg lehat győződni, sőt dicsekednek is az ő eredményeikkel. Csak az a kérdés, hogy milyen formában, hogyan és milyen módon viszik az egyéni dolgosé parasztok felé. Én ismerik általában a községben az ellenség által felvetett problémákat ls. Magam is meggyőződtem arról, hagy az egyénileg dolgozó parasztok elmondják, hogy alt beszélnek n kulakok, csak az más dolog, hogy a pártszervezetek nem segítik n népnevelőket abban, hogy mit feleljenek ezekre n rémhírekre, ho yon lepleznék le azokat. Egyetértek a Majoros elvtárssal abban, hogy a szövetkezetbea általában jo véleménnyel vannak a tagok, szilárdabbak, sokkal, mint az es előtti ©vekben, s az egyéalleg dolgozók jelentős része szimpatizál a szövetkezeti gazdálkodással, azonban a baj az, hogy nem bírtak még áttörni azt a megszokottságot, hogy Ősszel ment az agitáció a szövetkezetek fejlesztése érdekében. Különösen a sárszámadás atán. Viszont nekünk most éppen azt kell megértetni a községekben, hogy most kell és szükséges a tszek fejlesztések érdekében agitálni n belépésekért. Igaz. hogy az egyéni dolgozók tudják, hogy sokkal jobb lesz az eredményük n tsz. tagoknak, mégis húzódoznak, és a ml népnevelőink nem mondják neg, hogy most van szükség arra, hogy belépjenek n szövetkezetbe. Ez az ö részére ls kedvezőbb volna. Es mi nem foglalkozunk az egyéni dolgozókkal olyan formában, hogy melyik termelőszövetkezetbe lépjen be, vagy ujat alakítson. kegyel szinten kl von dolgozva, hogy melyik súlyponti községben mennyi egyéni dolgosé parasztot kell beszervezni a tsz-be és mennyi föld hiányzik még. Azonban az agit* prop. osztály részéről hiányolom, hogy nem adott segítséget ahhoz, hogy hogyan használjuk as fel az elmúlt évek helyen módszereit és mik voltak azok. Mert nem elég osak agitálni általában az egyéni dolgozók között, hanem el kell osztani a népnevelőket és a népneve* löknek az embereket. Különben nem lehet agitálni eredményesen, mert Így sz ellenséghez is elmegyünk, ha nem tudjuk, kivel kell foglalkozni. Ehhez kell nagyobb segítséget adni a további időkben. Mán értek egyet azzal, hogy sarkadon a vezetők bizonytalankodnak a fejlesztés órdokóbon, sőt erősen kötik, hogy sarkad községet fejleszteni kall. A végrehajtás tekintetében van probléma, de azzal szilárdan egyetértenek, hogy lehetséges az, hogy tsz. községgé fejlődjenek. Í

áflztor elvtársi sicsely elvtárs beszámolt arról, hogy az MHDSz asszonyok között milyen agitáció folyik n tsz. fejlesztés érdekében. Ast hiszem, helyen volna, ha nemcsak arról tudna az agit. prop. osztály, nogy milyen munkát végez az a tömegszervezet, amely közvetlen hozzá tartozik, hanem például azt is tudná, milyen munkát véges n Disz, a fejlesztés aránkéban.