MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1955. július 4. - 1955. augusztus 29.
1955. július 18.
Ott ásottban még nem tartunk, hogy ezek a aépaeveiők tényleges munkát végessenek. Hiszen ezen a héoen már kl kell ^menni az egyéni dolgozókhoz, tár jyalni velük a belépéssel kap osolatban, ós az a tapasztalatunk, hogy ennek a fontosságát igen nehezen értik meg a községi pártbizottságok. Ül a legnagyobb gondot arra fordítsuk, hogy ez a munka beinduljon. sarkadon* például az a tapasztalat, hogy egyrészt a fuakcloaarlusok részéről vaa egy bizonyos bizonytalanság, nogy fel lehet-e fejleszteni a községet, másik dolog, hogy az agitációt itt a funkcionáriusok vállalták, hogy ők maguk végzik az egyénileg uolgozó parasztok felé. Ez azt mutatja, hogy bizonyos fokú bizonytalanság van as iránt a munka iránt, amit a népnevelők végeznek. Ezen feltétlen változtatni kell. mert hiszen vaa egy csomó elvtárs, akik tudnak alapos, felvilágosító munkát végezni as egyéni dolgozok felé* A hang -Lat ezekben a súlyponti községekben azonban jónak mondható. Ezt az aktivén való felszólalás ls mutatja. Például : árkádon elmondták a dolgozó parasztok, hogy ők igen szívesen belépnek a tsz-be, stb. Másik kérdés, hogy még mindig elég rossz a hangalat a régi kilépettekkel szemben. Es azt hiszem, hogy erre folyamatosan fel kell hívni az elvtársak figyelmét. Odáig mar eljutottunk, hogy a tsz. elnökök és titkárok nem problémáznak ezzel a kérdéssel, azonban a tagok szenbenállnak még mindig a kilépett tss. tagokkai. Erre lgea nagy gondot kell fordítani, különösen a súlyponti községekben. A kulturagltáclóval kapcsolatban lelvetném, hogy ezen a területen lényegében még nem törtónt semmi, ügy-néhány helyen köszöntenek fel dolgozókat, stb. ez azonban Igen kevés. Egyébként tudomásom szerint nem készült el mindenütt az a terv, hogy kiket akarnak beléptetni, ós milyen termelőszövetkezetbe, hol kezdik meg, melyik dolgozó paraszttal foglalkoznak előbb, stb. Van egy olyan veszélyes rémhír, amelyet az ellenség terjeszt, hogy sz állam azért vetette ki a gabona szabadfelvásárlását, hogy ezzel a tsz-fce akarja kényszeríteni a dolgozó parasztokat. Es ez eléggé el ven terjedve a sarkad! járásban, de a mezőkovácsházi járásbon is hallani Ilyesmit. A gépállomások szinte lehet mondani, ho^y egyáltalán nem foglalkoznak a fejlesztéssel. Hntha nem az ő érdekük volna elsősorban. Ezt n kérdést néztük a sarkad! és mezőkovácsházi járásokban, és az a tapasztalatunk, hogy eddig semmit nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Majoros elvtárni A mi járásunkban is az egyénileg dolgozó parasztok között folyik agitáolós munka a tsz. fejlesztés érdekében. A taasztalát általában az, hogy például ha lelátogatnak a népnevelők lo dolgozó parasztot, ebből csak egy-két paraszt az. amely kijelenti, hogy ő nem megy n tsz-be, hanem inkább el megy állami gazdaságba, vagy máshová* Tehát az általános hang dat jó. A probléma inkább csak ott van, hogy az agitáció nem elég konkrét, hogy ebbe és ebbe a szövetkezetbe lépjen be, ES ennek egyik oka, hogy nincs még meg most sem az a névre szóló agitáció, mert sok helyen, ahol vannak belépések, ezeknek egy része saját maga győződik meg a tsz. eredményéről, helyességről, és ugy lep be, nem pedig n felvilágosító munka nyomán. Vagy van egy nácik jelenség, hogy például két napig ott járt a tsz. tagok között, és utána maga ment be a tsz. irodára, és kérte rel vételét, és el-