MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1955. június 6. - 1955. június 27.

1955. június 22.

• lo ják, iiOujr jól vélekednek a dolgozó párasatok a tsz fejlesztésről, éa ka megkérdezzük, hogy mentek-e már ki dolgosé parasztokhoz, vagy I tipusu tsz-hez, akkor általában aomlogos válasszal találkozunk. Abból adódóan, hogy a hangulat, lelkesedés mellett a tevékenység elmaradt, abból adódéaa a sarkául községi pártbizottság felé • ée általában * azt votném fel elsősorban, hogy lépjünk egyet előbbre ée foglalkozzunk a gyakorlatban le a tsz-ek fejlesztésének a kérdésével. Konkrétan Sarkad községre vonatkozóan azért ia veszélyes, mert ez mar a harmadik eeet, hogy kitűztük, hogy szövetkezeti községet formálunk belőle. Ha mi most is osak ilyen megállapításokat teszünk ée rózsás szemszögből vizsgáljuk a helyzetet Sarkad késségben, aat hiszem hogy minket a valóság meg fog cáfolni. megmondom őszintén, hogy a jelentés is, de a sarkad! elvtársak hozzászólásából ls az érzik, hogy könnyűnek találják ezt a munkát. Korán sem megy ilyen könnyen. Az előző éveket figyelembevevő * Sarkadon as egyénileg dolgozó parasztok jőrészében még görosör ragaszkodás van as egyéni gazdálkouáshoz• Szt mutatja aa elmúlt évi tüntetés, komoly orőfeesitést igényel, ha^y ez újból ne következzen be. Annak a nyoma azoknál, akik resztvettek - állítom, hogy még ma is érezhető, ezeknél as embereknél aupla munkát koll végezni, hogy meggyőzzük őket. hogy lépjenek be a tsz-be, még akkor is ha látják a tsz-bon áz eredményt, ^ppen ezért elsősorban a meglévő tsz-ek magadják az alapot ahhoz,hogy megfelelően népszerűsítsük aa eredmény el kot, ezen a területen komolyabb munkát koll végezni az elvtársaknak. Nem elegendő véleményem szerint, hogy vannak olyan esetek, példák, amikor az egyesi dolgozó parasztok direkt arra mennek a tez táblák felé, megnézik hogymegy a munka* Szaténként szervezzenek látogatás, ho^y ezt a célt elérjük a községokban. Az nálunk a feladat most, hogy a községi pártbizottság, által kézbetartott, irányított politikai munka induljon be uj tsz-ek létrehozása érdekében. Sz komoly előkészítő ée szervező munkát igényel a községi végrehajtó bizottáág részéről is. Az egyéni agitáclót 111 dóén arról kell ho«y szó legyen a községben, hogy a községi párt VB ha megtartja a tsz titkárokital, elnökökkel a megbeszélést, mérjék fel, hogy melyik tez merre akar terjeszkedni, felosztják a területet a tsz-ek között, és a területükön lévő egyénileg dolgozó parasztok között ismertessék a tss munkáját, eredményeit ée hogy a jövőben milyen perspektíva áll előttük. Sz komoly és kemény munkát igényel, ezzel nom lehet várakesni ós nem leh~t eredményt várni ha ml Ilyen formában állunk hozzá továbbráie a munkákhoz, mint eddig. A magam részéről taljeemértékeen egyetértek az elvtársak fölvetésével, hogy sarkad községben as i tipusu tsz-ekkel együtt 14 tes van. Fő kéruée megnézni a fejlődés lehetőségét ezekben &4 tsz-ékben és arrafordítsuk leginkább a figyelmünket, amellett azobaa, ahol nincs fej -lesztósro megfelelő alap, ott foglalkozni kell aszal, hogy hozzunk létre mar most előkóeaitőbizottségokatl Itt az egyéni agitáclót kővetően hívjunk össze dolgozókat, mondjuk el miről van szó és alakítsunk meg élőké esi tőblsott ságot. uostmár ilyenirányú munkáról van esé, nem általános népszerűsítésről ée megállapításokról, mert eszel nom tudjuk megoldani, hogy ml ezévben Sarkad községet szövetkezeti községgé szervezzük. Másik dolog ezzel kapcsolatban, hogy fokosai kell komolyabb mértékbon a meglévő tez-ok és esoportok tagsága között végzett politikai munkát. Arról van szó, hogy a fejlesztéseket illetően az agitáclóban elsősorban a tez agitátoraira kívánunk támasskouni. Szakot a tagokat akarjuk elküldeni az egyéniekbea, hogy gyóesék meg őket, hogy lépjenek be a tsz-be. Shhes azonban a mi termelőszövetkezeteink tag-