MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1955. június 6. - 1955. június 27.
1955. június 22.
és a felvetésekből értékaltOk, as osztályon balul is arra a megállapításra jutottunk, begy Sarkad kézség! párt-vágrehajtóbizottsága nem jár rossz uton, tovább kell vonni ezt a vonalot, csak a megszilá? dltás tekintő tébon még nom fektettek olyan súlyt a tsz-ek megszilárdítására, mint ahogy a pártpolitikánk előírja számunkra. Ügy-kór kérdést szeretnék ezzel kapcsolatban felvetni, elsősorban azt, hogy a sarkad1 tsz-ek ügyáltalán nom használják ki a gépállomáson lévő gépeket, A növényápolásban alig használtak gépeket a sarkad! tsz-ek, As aratás-csépiére való fölkészülésnél ls az a helyzet, hogy a Dóssá tsz az, ahol a kombájn munkára a legtöbb szerződés van. A lenin tsz T ben - amelyet nem rossz tss-nek könyvelünk ol - sokkal gyengébben állnak az aratás gépesítése tekintetében, holott erre nagy a lehetőség. A sarkáéi gépállomás az ilyenirányú termét most sem tudta te-jeslteni tudomáson szerint, üzáltal a munkaerő a tsz-okban szinte olpróuálódlk épp a gépek kihasználatlansága folytán, illetve drágábba korul a szövőt* kőzetnek a termelése. A másik progléme, amit nem vettek figyelembe kellően Sarkad Petőfi tsz problémája, bár ml sem tudtunk megfelelő segítséget nyújtani a Petőfi tsz problémájának megoldásában, bar ebben az évben elég tekintélyes számban léutok be - a többi tsz-ek arányához viszonyítva - uj tagok, azonban az egyelni való cukorrépát majdnem az utolsók között egyelték ki. 'fudomáeunk ezer int má 0 kaszáiét ls adta ki másoknak. Olyan problémák vannak, ho^y állatokat akarnak kiosztani a tagok között. Ilyen szándékok, felvetések vannak ebben a tsz-bon és ezzel nem számoltak eléggé, nem hozták eléggé felszínre. A Petőfi tsz a kőzüsvagyont nom akarja megfelelően növelni, a beruházástól félnek. Ugyancsak az Alkotmány tss-nok is meg kell oldani a problémáját, A háztáji terület kérdése legjobb a Lenin tsz-ben, itt nincs is különösebb probléma a háztáji gazdasággal. Azoknak a szövetkezeti tagoknak ls adnak ki tejet l,4o ft-os áron, akiknek van tehenük, holott a szövetkezet fel tudná használni. Ilyen tekintetben a szövetkezet ráfizet. Sbhez hasonló dolgot lehet találni Sarkadon a többi tsz-bon ls. űrre komoly mértékbon fel kell figyelni, ez ssorves része a tsz-ek továbbfejlesztésének. Az egész sarkad! járásban az volt a.jellemző, ^ogy most fo u t ak meg a JB-n ls komolyabban a tsz-ek látogatásának ü^yét. többször felhívtuk a JB figyelmét, hogy komol,,abbanfoglalkozzanak a tsz-ek látogatásával, az utóbbi időig nom volt fejlődés ezen a téren, holott a megyében komoly látogatás van, A sarkad! járásbaa egyébként a szövetkezőt! mozgalom leggyengébb a megyében, nom vették ezt figyelembe és Itt kevés szövetkezet! látogatás történt. Sarkadon ahogy néztük jobb a helyzet, a községi párt-végrehajtőbizottság - attól függetlenül, hogy a JB nem foglalkozott a járási látogatással -helyileg jobban oldotta meg a kérdést. A jelentéé, amit felvet ilyenformában reális, hogy nem rossza viszony a tsz parasztsága ős egyénileg dolgosé parasztok között, En ma* gam ls beszélgettem Sarkadkoresztur határában dolgosé parasztokkal, mintegy 5-tel, abból négynek nem volt ellentétéé álláspontja a termelőé szövetkezeti gondolattal, Ae egyik dolgozó paraszt már volt a Lenin tsz-nek tagja, a másik még nem volt és ugy nyilatkoztak, hogy lobot, lio^y belépnek a tsz-be, attól függ - jó hogy azt nem mondta, hogy hogyan foglalkozunk vele - és hogy a tsz milyen eredménnyel uar. Ahhoz képest, hogy súlyponti községnek van kijelölve ás annak ls számítjuk, mert van rá lene tőség - nem elég megfelelő a foglalkozás a dolgozókkal, a tsz további fejlesztésével, megszilárdításával, Megvan a lene tőség arra ls, hogy a szövetkezetek Sarkadon ls példát mutassanak a gabona és kapásnövények termelésében as egyéniség dolgozó parasztok előtt* Nem egészen értek egyet azzal, hogy 9-9.5 mássá lesz a busa át-
