MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1955. június 6. - 1955. június 27.

1955. június 6.

JzxslXíb megyénk közegásze4gügyi helyzetéről. 1 megye közag-íszságugyi helyzetet azoknak s tOlítlítai sziiuíoiokűsk a tükráb^n haiygg felmarni, amelyek ez agáéÉEágügyi helyzet kialakulásában döntő szerepet játszottak. A felszabadulás utáni fejlődísi lendület Bákís-megye közagáezeágügyat is árintatta. bár azt hisszük, hogy több eredménnyel lehütet volna a szociálpolitikai fejlődáe uj irányát haezaocitani a magye lakossága ár d ekése a, A júniusi határozatok végrehajtása kapósáa áezlelst liberalizmus az' agás zs ágügy i ellítás tarán is íreztetta előnytelen hatását. Bár orvosaink is agászságügyi kádereink nsház szolgálatukban helyt álltak, egy rásas a kbZegáEzcágiigyi - nem áladig nípczsrü - faladatok ellátásit sok helyen elhanyagolta ik e helyeit a magiagyakorlat miníl szálasibb kiápitás't szorgalmazta, Eok helyűn s biztosítottak érdekeinek Epreim ^re is. A közeieladatokaik hát tarába ksrüláse maga után vonta az általános fagyeiemlazuláet, amire az osztály sem figyelt fel ksllő időben, aminők követ kast áben a közápkádsrsk agat art le a betegápolás, kórházi ellátás, - romlott, a jogok hangoztatása iuisulyb? jutóit, s kötelesség érzésénél. Ma már ^zeket a hiányosságokat feltártuk, a vezetők a hibákat fokozatosan fölszámolják. A központi vezetőSág márciusi határozata igen előnyösen -érezteti hatását, különösen a.Jó munkához elengedhetetlenül fontos munkáé gy a lam helyre ;llit U ában és abban a nsv3lő munkában, amelyet szálas korban az sgászs'gügyi szakszervezettel megindítottunk dolgozóink hivat ásáriátének fokozás ára. '.EalepülásegáezE ágügy i helyzetünk még mindig nem kiél égitó. Külö nősen az állami gazdaságoknál 5s gápál lom ás oknál fordul elő az, hogy állami közegészségügyi felügyelő hozz áj árul 5.6 a nélkül végeznek 'pitkezáseket, sok esetben jóváhagyott települ *'si terv, sőt m'g helykijelölási eljárás nélkül is. A vízügyi Igazgatóság és a Megyei í'anáos Város- ás KözeággazdálkDdási Osztálya minden seatban meghallgatja az sgéezs'g\lgy i szervek vélemény át ás azoknak érvényt ie szerez, de nem mondható ez már a járási város- és kozs éggazd alkod isi csoportomról, ahol ilyen szempontból még mindig vannak hibák. Gyjkori eset az is, hogy földművesezövetkezetek sertáshizlaló telepekat látesite^k az egészságügyi szervák tudta nálkül. Gyakran a város eürün lakott terül-tán is. /Gyula./ Ivóvíz tekintetében legrosszabbul 511 a megye terület 5a ^észtő i>özs'g, ahol mindössze 35'Aiter jó ivóviz áll a 12.ooo-ren felüli lakosság rendalkezásárs. Ezután Bákésosaba vízellátása következik, ahol mint is maratás az ártázi kutak viza osökkeaóban van, egy pár egyáltalán nem működik. Ezzel kapcsolatban megoldásra vár a eKenayvizkazelés k'rdáse le. Sürgőeen meg kellene javítani Barnával, """ágóhid, íuiipánUtcsi házak, Laktanya, M£>. Fűtőház, stb. szannyvizkezdás't, addig is amig Békéscsaba város ilyan kárd'sa általában magold ás t nem nyír. A megy a ászaki rásze általában ivóvizezegány ez ívben beruházási hitelből 11, közságfejleszt ási alapból 2 furt kut fog létesülni 12 közeégben. A köztisztasági Vállalatoknál az a hibe, hogy nincsenek kellő számú és üitgfelelő szállító eszközökkel felszerelve. Zárt tartálykocsik kellenének ás igy'kiszállítva a trágyát városon kivül, külön telephelyen lehatna a keverés müveiét ét elvégozni, hogy a mezőgazdaság szempontjából árt 'kas anyag el ne vesszen. Köztisztaság froekfben igen foatos VDlna Békéscsabán ás Gyulán, a városokat át ezt ló Körös-csatorna és Gyulán mág a Bárdos-ár M.kotrásr is, A városok esenyv ize inak jó rásze ezekbe a csatornákba ömlik, azok t elj.es -3 a al is z ápolód tak.