MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1955. május 3. - 1955. május 30.
1955. május 23.
hotoleg ebben az évben ne legyen olyan III, tipueu tea, ahol pár tszerveaet nem működik, bisz szerveiét is a tsz-ek legnagyobb részében működjön. A sok beszéd helyet konkrét szervező munkát kell végezni. Ezt próbáltuk az elmúlt héten is csinálni, egyegy területet kiválasztottunk ée két-három elvtársak réállitottunk azzal a megbízatással, begy hozzák ott létre a pártszervezetet. Szolnok és más megye tapasztalata ls azt mutatja, bogy ott, ahol konkrét szervező munka folyik, pártmegbizatásként adták kl a pártszervezet megalakítását, ott előrehaladtak, rekünk le est kexl tenni és a járási, községi pártbizottságoknak is, mert másként nem tudunk előbbreJutni, rártezervezeteket, bisz szervezetekét létrehozni a tsz-ekben, ez a biztosíték arra, bogy tovább erősödjenek és számszerűen is fejlődjenek. A másik kérdés kapcsolódik ahhoz, amit klaukó elvtárs elmondott a tsz ek káderekkel való megérisitésánek kérdése. Mintegy 15 tss van, ahol gyenge a veztés és elsősorban a gyenge vezetés miatt nem tudnak neg* felelően előremenni. Véleményem szerint nem lehet lemondani arról, hogy ne törekedjünk arra, hogy különösen ezekbe a tsz-skbe ne hozzunk Kádereket .Berni lehet befejezettnek venni a mezőgazdaság szocialista -szektoraiban, különösen a tsz-ekben. Ezeket a tszéeket sorba kell venni ée megnézni ,hogy kiket lehetne visszahozni megerősítés célJóbél. Véleményem szerint azoknak a patronásoknak feladatává kell tenni, hogy legrövidebb időn belül nesze meg honnan lehetne visszahozni és átvinni ebbe a tsz-be kádereket. Az a visszahívás, ami eddig megtörtén az kevés és nekünk fokozni kell az erőfeszítést. A jelentés foglalkozik az adatok, eredmények feldolgozásával, tudatosításával. A jelentés felveti, hogy el vagyunk maradva ezea a tc-ren. Nagymértékben ez a gátja annak, hogy a számszerű fejlesztésben nem tudtunk jobban előrehaladni• Ss ls régi hiba. Konkrét szervesé munkát kell végezni itt ls, mert ez veszélyeeteti az eredményt, amit el kell érni a szilárdítás és felfejlesztés területén. Bátkai elvtársi Az egyik dolog amit felezeretnék Vetni, hogy a tsz-ek megszllárdltásában legfontosabb felauatunk, hogy a már tsz-ekbe tömörült dolgozó párasatokat hozzászoktassuk a nagyüzemi gazdálkodáshoz, hz a kérdés mindig fontos volt, de az idén különös súllyal vetődik fel. iia ezirányban vizsgáljuk a munkatervet, ezzel a munkaterv nem foglalkozik kielégítően. Ezért én azt is javasolom, hogy még ezt a munkatervet ilyen szempontból kl kellene egészíteni. Konkrétan mire gondolok? Arra, hogy helyes lenne a közepesnél gyengébb tsz-ekben előadásokat tartani a munkaszervezést Illetően, a munkafegyelmet lile tőén, a munkaidő kihasználást illetően, a gépierő kihasználást illetően. Mégpedig azokkal a tsz elnökökkel, akik jól dolgosnak, hogy mondják el azt ls, hogyan értékel az eredményt a munkaszervezés terén hogyan használják ki a gépeket. Eszel na L y segítséget tudunk adni a gyengébb tez-eknek. ha megyei és járási előadókkal tartjuk, akkor azt mondják, hogy menjünk oda és csináljuk, be ha megtartja egy jő tss elnök, sok segítséget és jé tapasztalatokat tud adni esen a területen, pl. a sarkad! /jábf bózea, nagy szénás 1 honin tss elnöke. Eszel a kérdéssel Kákosi elvtárs ezen a konzultáción külön foglalkozott és mondta, nogy nálunk a dolgozó parasztoknak a termelőszövetkezetekben kell megtanulni a nagyüzemi gazdálkodást, ha felmérjük, hogy ezirányban mit tettünk, akkor látjuk, hogy sok tennivaló van még. Teljesen egyetértek azzal, ho^y a legrosszabb lo tsz-be hozzunk kádereket, ne adjuk fel a reményt, bogy ne keressünk kádereket. A szeghal ml Viharsarok tsz-ben a párttitkár és a tsz elnök kérdését meg kell oldani. As a tapasztalat, hogy a járási pártbisottságok keveset törőd nek még mindig a legrosszabb termelőszövetkezetekkel. A szeghalmi
