MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1955. május 3. - 1955. május 30.
1955. május 23.
U9 A növényápolással kapcsolatban as a javaslatom, bo^y amennyiben maa tudjuk csinálni ugy a megyei patronás elvtársakat, mint a járási partbizottság részéről beállitott patronás elvtársakat ebben a hónapban megtartott közgyűlésekre meg kall bivni, hogy vegyenek részt. Főleg azoknál a tsz-eknél, ahol ilyen tekintetben problémák vannak és nincs biztosíték, garancia arra, ho^y ezekben a tsz-ekben a növényápolás időben lesz végrehajtva, ebben a tekintetben a terméshozam emelése biztosítva lesz. A családtagok bevonásával nincs minden rendben, a gépi kapacitás kihasználása sincs mindenütt biztosítva, részesmüvelésre ad* ják ki a tsz-ek a föluet. Van az ..ib-nek olyan határozata, hogy ilyes* mit nem engedünk Meg és a szeghalmi járásban kukoricát, cukorrépát már adta ki részesmüvelésre. A mezőgazdasági osztálynak ezeket a tsz-eket ki kell szedni és a patronásoknak átaunl, ho<v dívjak fel a Jb-k figyelmét erre, és a közgyűlésen tisztázni kell. ezek* a problémákat. Véleményem szerint olyan formában, hogy a közgyűlés előtt kimenni, összehívni a kommunistákat, elsősorban ezekkel megértetni a meglévő hiányosságok felszámolását, mindaddig a családtagok bevonatában nem tudunk komoly eredményt elérni, amíg az elnök, Igazgatósági ta 0 ok, bricádvezetők, mun« kapaapatvezetők feleségei nem dolgoznak a tsz-be, mert es kihat a családtagok bevonására. Ya^y a háztáji ^azdacág túlméretezése, felkészíteni a kommunistákat a -közgyűlésre felajánlás történjen, hogy beviszik aa állatot a tsz-be. Gépállomásokkal tanácskozzunk, hogy a gépierőket használják ki. Az egyiJ gépállomásról átcsoportosítani a gépeket, de semmilyen körülmények kő-zött nem szabad megengedni, hogy részes műveletre kiadóik a tsz-ek a földet, mert ez a munkafegyelem a lazulására vez^t. másik kérdés u vontét, irányítás további megszilárdítása* A jelentésben sző van arról, hOt_y egy pár tsz-nél a vezetet ét irányítás erősítése megtörtént a káderátcso ortosltás következtében. Arra már nem igen lehet számítani, hogy még egy sor elvtársat ót tudjunk adni. A gyenge tsz-ek veztéség,irányítását kell biztosítani. Itt arra gondolok, hogy általában községekben vannak lói müköuő, jól dolgozó tsz-ek, ahol as elnökhelyettes, a brlgádvezetok gyakorlati tapasztalattal rendelkező elvtársak, ugyanakkor van gyengén működő tsz. A kóderek visszahívása mellett a tsz-en belüli átcsoportosítást is biztosítani kell. Péluául a szarvasi bóssa tsz-ben már a t agaág 5o J-—a volt elnök, innen már kádert biztosítani nem lehet ugyanakkor a Táncsics tsz-ben jól megy a munka, tapasztalattal rendelkező elvtártak vannak ott, lehetne brigádve ze tőnek, munkacsapatvezetőnek, vagy elnöknek átadni a bóssa tsz-be. áok olyan tez-van, ahol *_yenge a vezetet évek óta probléma van ét ide másik t tz-ből lehetne biztosítani jó kádereket, üst eléggé óvatoean kell csinálni, a tsz uemokrácla betartásával, a tagság megértetésével. A Vég« egyházi szabadság tsz-k,en, a nagyszénást bózsa tsz-ben vannak brigóavezetők, csapptvezetők, akiket kisebb tsz-be át lehetne adni elnöknek, segíteni a gyengébb tsz-eket. Harmadik probléma és feladat a gazdásági épületek rendbehozása, hogy mire az őssi feji eztét teljét egészében megindul ne legyen akadályozója hogy az állatokat nem tudják hova helyezni. Javaslatom ezzel kapcsolatban, hogy a város- ée községgazdálkodási hivataltól egy tag. a mezőgazdasági Igazgatóságtól egy tag, bevonva a járási tanácsokat is, háromtagú irigád vizsgálja felül a tsz-ek tulajdonát, betagositott épületek tortát, hogy mi van ezekkel, mennyire alkalmasak, ho^y megfelelő lakások legyenek, van-e a tsz-nek arra szüksége, ho<_y ezeket mint lakóházakat fogja felhasználni, lia ezek az épüktek nem lakásra alkalmasak, hanem boa tatra szoruló épületek, ezeket összeszedni ée a megyei tanácson keresztül biztosítani as ébületek gyors lebontását, hogy az J SZÍ munkák ha megindulnak az építkezés is induljon be.
