MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1955. január 4. - 1955. február 28.
1955. január 31.
Arra törekszenek, hogy földnélkülieket vegyenek fel tagjaik sorai közé 1954 őszén is a kilépők főként kisbirtokosok és középparasztofc, viszont a belépők csaknem teljes egészében földnélküliek voltak. Egyes tsz-ekben nincs neg a kellő törekvés a tsz-en belül lévő középparasztok szövetkezeti életben való bevonásra. A nagyarbánhegyesi Bózsa tsz-ben és a füzesgycirmati Vörös Csillagban lévő középparasztok a gazdasági munkájuk elvégzésén kívül- tsz vezetésében, vagy a gazdaságegész aunkájának Qegjavitásába nea folynak bele, banea passzívan szemlélik azt. A középparasztok ilyenirányú magatartása adódik abból, bogy a párt- és a tsz vezetősége nea foglalkozik megkülönböztetett gonddal a középparasztokkal, nea használja fel termelési tapasztalataikat, megengedik, hogy külön brigádot alakítsanak, ami méginkább fokozza az a— mugy is meglévő ellentéteket a középparasztok és a volt agrárproletáro között. A szeghalmi Viharsarok tsz-ben külön brigádot alakítottak a volt középparasztok és agrárproletárok,' A középparaszt brigádban egy párttagé sincs, maga a párttitkár sem hajlandó ezt a brigádot meglátogatni. Eléggé elterejedt az, hogy a pártszervezet és a tsz vezetői a nevelés módszerét felváltják egy könnyebb módszerrel, a kizárással. Ez a módszer nem egy esetben tudatosan, vagy tudatlanul a középparasztoktól való " megszabadulásihoz vezet. Pl, szeghalmi Viharsarok tsz-ben 1953-* ban 47, 1954-ben 16 tagot zártak ki, melyből 11 középparaszt volt, Az egyéni dolgozó parasztokkal, valaiiint a középparasztokkal való kapcsolat megszilárdulását ake.dályozza az is, hogy a tsz tagságán belül eégzsógtelen viták és nézeteltérések vannak, melyek gátolják a tsz-ek erősödését, fejlődósét, nem utolsó sorban gyengítik a szövetkezet egységét. Ezeket a helytelen nézeteket nagymértékben lehetne osö^rz 4 :': ni akkor, ha a pártszervezet "és tsz vezetősége tisztázná azokat a párt tagjaivá}, és tsz aktiváival. A viták, nézeteltérések leginkább az egyénileg dolgozó parasztok tudtára is eljut, ami nem kecsegtető, illetve nem vonzzó a tsz felé. A község egyénileg dolgozó parasztáságának zöme nem ismeri megfelelően a tsz-ek belső életét, eredményeit. Ennek oka az, hogy a szövetkezetek nem kapcsolódnak! be megfelelően a község társadalmi és kulturális életébe. Ahol bekapcsolódnak, ott sem propagálják eléggé a tsz eredményeit. Különösen gyengék a termelési kapcsolatok a tsz és egyéni
