MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1954. november 1. - 1954. december 27.

1954. november 1.

egyrészt az építkezési vállalatok kapacitásának niánya, másrészt pedig a termelőszövetkezetek építő brigádjai nem kapnak anyagot az istállók rendbenozására, illetve bővítésére. Különösen ailirészáru, gerenuák, szarufák' és tetőlécek területén mutatkozik niány. A télre való lelkészülés nincs meg olyan iormáoan, nogy az állattenyésztésben dolgozók megielelő szakoktatásban vennének részt. Az őszi vetés befejezésével iontos feladatunk a tengeri szár minél gyorsabb betakarítása. A megye területén jelentős az a szármennyiség, amit takarmányként xel tudunk nasználni és az állatokkal értékesíteni tudunk. Azonban csak ajfkor tudunk megtelelő takarmányt kapni a tengeri szárból, na minél előbo betakarítjuk. Eddig vittük azirányban a felvilágosító munkát, nogy a szárat ne nordják be, nanem a föld végére nordják le, nogy a vetést tudják végezni. Azonban most át kell állni fokozatosan a zengeri szár betakarítása érdekében végzett politikai munkára. Nász tor elvtárs: Egyetértek e-z^al, amit a Kanyó elvtárs felvetett. Valóban szorgalmazni kell a silózási tervek teljesítését, mert felve tőuik annak a veszélye, nogy azokon a neíyeken, anol nem lesznek siló takarmányok ősszel sokkal könnyebben nozzásyulnak a különböző szemes és egyéb takarmánynoz. Azt vetném fel, nogy jobban társadalmi munkává kell tenni az állat-átteleltétési problémát. Az egyéni parasztok területén lényegesen javult a nelyzet. Volt ellenállás, nem akartak silózni, egyrészt ennek oka volt az, nogy nem minden esetben sikerült a siló. Most főleg a termelőszövetkezeteknél mutatkozik meg lemaradás. Sok olyan termelőszövetkezet van, anol kevés szemes takarmány fog maradni,' elsősorban ilyen területen kell nagyoob segítséget nyűg tani. Az ilyen munkáknál, különösen az állattenyésztés xejlesztésénél szükséges, nogy jobban támaszkodjunk a különböző társadalmi erőkre. A töldmüvesszövetkezetek szerepét a Központi Vezetőségóén nem egy elvtárs felvetette. A megyeoen több mint 9ö ezer taggal rendelkezik a löldmüvesszövetkezet. Ilyen kérdésben, mint az állatállomány fejlesztésének a kérdése joboan kell támaszkodni a xöld.müves szövetkezetekre. Llostanáoan teljesen ki van nagyva a tömegszervezetek felvetése egy-egy munkákkal kapcsolatban. A legutóboi 2 pártaktiván jóformán meg sem lett emlitve. Meg kell mondani azt, nogy a silózás területén a verseny igen sokat segitet, legalább kétszerannyi fiatal vett részt az aktív silózási munkába, mmtna nem lett volna ez a verseny. A többi tömegszervezetek is sokat tudnának segíteni ebb3n a munkában. A szarvasmarna tenyésztés fejlesztése mellett sokkal nagyobb gondot kell forditani a baromfi tenyésztés kiszélesítésére is, mint a liba, kacsa, pulyka, stb. Mint anogyan felvetődött a növendékek nevelése területén, nogy járásonként minta farmok lesznek létesítve, nelyes len ne ezt a baromfi területén is felvetni, különösen a liba és pulyka tenyésztésénél kellene ehnez nasonló mozgalmat indítani. Helyes lenne megnézni az apaállatok átteleltetésének kérdését az olyan községekben, mint Magyardombegyháza, ahol a községnek nincs földje, a tagosítás alkalmával le lett véve. Itt ugy néz ki a nelyzet, nogy takarmányniány van. Olyan javaslatot kaptak a járási tanácstól, nogy lenét pénz szedni a fedeztetésért. Itt a dolgozó parasztok felvetik, nogy a másik községben hagytak a községnek Jo hold földet, ők pedig 4 km-rel erébb fizetnak az apaállatért. Majoros elvtárs:A

z orosházi és a mezŐkovácsná.zi járás tapasztalatai alapján nekem az a véleményem, hogy jelenleg az a takarmánymentxyiség,