MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1954. november 1. - 1954. december 27.

1954. november 1.

hogy mennyi vetőmag éli readelkezesünkre, mivel még nincs mind elcsépelve. Azokban a termelőszövetkezetekDen, anol nincs biztosítva a takarmánybázia, egész éven keresztül ezek a- termelőszöveokezeoek álltak legrosszabDul a takarmány-betakarítással. Ugyanez a nelyzet a tengeri törésnél is, ma-nolnap ot- állnak, nogy a kívülálló dolgozók nauodán törik le, ilyen termelőszövetkezet pl. a gyomai Kossutn. -Ha kiadja a termelőszövetkezet a törést, a beadáson kivül nem marad anynyi, nogy a szükségletét biztositani tudja. Ezeket a termelőszövetkezeteket megnéztük, az a nelyzet náluk, nogy tavaly és az ^2-es átteleltetésnél töbu adósságot felszedtek, és abból éltek. Felvetődött a siló megromlásának kérdése. Az a nelyzet, nogy megyénkben több nelyen föld-silók vannak, a talajvíz magasan van, és nagyobb része ki van téve a romlásnak. Persze niányosság van a nem megfelelő elkészítésnél is, leginkább ez termelőszövetkezeteinknél áll fenn. Az állatok selejtezésével kapcsolatban: Most a zárszámadással kapcsolatban abban az esetekben, ua a termelőszövetkezetnek a terven felül van jószága azt értékesitneti. Az FM-től megkaptuk a tervszámot, melyek le lettek boni/va. Azonban ez a tervszám nincs összhangban akár a Központi Vezetőség, akár a Minisztertanács natározatával az állatfejlesztés tekintetében. Amikor a termelőszövetkezetek megkapták a tervlebonuást, már akkor is több jószáguk Tolt, mint ami a tervben szerepelt. Most igyekeznek a terven felüli jószágot eladni, holott a földterület arányában nincs meg a jószág, Véleményem szerint csak akkor lenét a jószágot értékesíteni, na a földterületnez viszonyítva több. Veszélyes jelenség mutatkozik meg a szarvasmarna állomány selejtezésénél is, nem vagyok ellene, nogy a selejt állatokat tartsák, de minden-áron nem lehet ráfogni egy tehénre, hogy selejt. Erre a következő időben nagyob gondot fogunk fordítani, Tapasztalnató az, nogy a termelőszövetkezetek töbD eaetben szabadulni akarnak a jószágtól, mivel az állattenyésztés mindj r nem jövedelmez. Dióssy elvtárs:A fennálló rendelkezések értelmében állami gazdaságok, termelőszövetkezetek területén külső személy nem laknat, ennek következtében vált a megyében sok tanya lakatlaná. Tapasztalnató az, xiogy sok ilyen tanyáról, názról lelopják a tetőszerkezetet. Épen ezért a végrehajtóbizottság ezzel a kérdéssel foglalkozva olyan natározatot nozott, hogy ezt natáridőre fel kell leltározni. Ezt a határozatot kiegészítettük Kluukó elvtársnak azzal a javaslatával, nogy amennyiben a termelőszövetkezetnek vannak építkezési szükségletei, abból az épületből, annak tetőszerkezetéből lenét igénybevenni. Hozzászólások: Kanyó elvtárs: Az állatállomány át telelte oése, annak ellenére, nibgy a takarmány bízoosioása területén a megye nelyzete javult az elmúlt éveknez viszonyítva - komoly gondot okoz eboen az évben iá a termelőszövetkezeteknél elsősorban, de az állami gazdaságokban ís.Az állatok átteleltetése elsősorban a megfelelő takarmány biztositása, megfelelő férőhelyek biztosításán múlik. Az elvtársak lb termelőszövetkezetről számol-ak be, ahol a takarmány nincs biztosítva. Véleményem szerint ez a szám szaporodni fog még az ossz folyamán. Ami abDÓl adódik legtöbb termelőszövetkezetnél, állami gazdaságnál is, nogy a takarmánnyal nem bánnak takarékosan, nem szakszerűen nasznalják fel a rendelkezésre álló takarmányt,A takarmány adagolás, takarmány normák következetes betartása állami gazdaságoknál sem ment eddig elég következetesen. Sokkal rosszabb a nelyzet a termelőszö-