MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1954. szeptember 13. - 1954. október 25.
1954. szeptember 27.
Azonban tovább nem vis zi a .jelentés az összehasonlítást, hogy az elmúlt évihez viszonyitva az őszi mezőgazdasági munkák vé gzése, be*'-i'HfiT'1 'f-'M, sT^n^áp-Trahpg mannyi-ra javult. Aj*_jan__bg paszta Latom -és véleményem az, nogy ezen a tér ejLjaincs javulás az e lmúlt évhez vi szony IL-v a. Az elmúlt évben a szllrazság és némi szervezetlenség miatt maradtunk ~el a szántással, valamint az Őszi vetéssel. Most a véleményem szerint szervezési és el sősorban pedig a politik ai^falvi.lágosStó munka hiá nya következtében m aradunk el ~s maradtunk el a yeEégsel. Ha megnézzük azt, hogy a megye 264.600 kat.hold észi vetési tervéből mennyi az a terület, amely a későn lekerülő növények után kerül elvetésre, akkor elég nagy területet találunk. Azonban jelentős az a terület, amely már aratás után felszabadult az előző növénytől, mégis a vetőszántás és a vetés nagyon későn és lassan indult be. Ez annál is rosszabb, mivel kalászos után kalászos kerül ezeken a területeken újra elvetésre. Az a heiyzet, h ogyvp*!ztos itottuk i dőben a vetőszántást, hogy jó talajelőkészitéssel tfre gf elelö~eTÜ^= ' fel tétálakat ter amtaíink a?, alvetett gabona számárar iAJje Tentés a lapj án is összesen mintegy 4o ezer hold vetőazantás van elvégez~ve~~a 26 5 e zer koruií vetés-terület ből_. Bz súlyo s lemaradást mutat. A mezőgazdasági ouaomany és a gyakorlat ázt igazolja, hogy^ nálunk Magyarországon az őszi gabona, termelése az őszi munkákon múlik döntően. Elsősorban azon, hogy a vetőszántást mikor és hogyan készítjük el, másrészt a vetés időpontja. Ezek a döntő feltételek az elmúlt évben sem voltak biztositva, ebben az évben is ugyancsak az a veszély mutatkozik, hogy elmaradunk ezeknek a biztosításával. Az elmúlt évben is egészen a talaj befagyásáig vetettünk, még sem teljesítettük a vetest. Bármennyire is hivatkozunk a kemény télre, a szárazságra, döntő okozója volt a gyenge termésnek, hogy nem vetettünk el -időben. Ez a magasabb gabonatermés-átlagok elérésének egyik fő kérdése, ezt kell nekünk politikai munkánkban, szervezési munkánkban látni és tudatosítani a dolgozó parasztokkal, termelőszövetkezetekkel. Az ország más részén is ilyen volt az időjárás, mint nálunk, mégis értek el magasabb terméseredményeket.Ugyancsak nem szaba d elfogadni azt sem, ho gy a dolgozó parasztok idegenkednek~az oszí ár^aTveté sé^tol.~Teny az, nogy az öszi árpa az elmúlt évben nem hozta meg sTvárt eredményt, nagyon silányak voltak, sok kifagyott. Azonban Békés megyében több évek tapasztalata azt igazolja, hogy az őszi árpa magasabb termést hozott, mint a tavaszi árpa. Nagyon sok esztendőben volt arra tapasztalat, hogy hiába vártunk jó tavaszt, nem tudtunk tavaszi árpát megfelelő vetőágyba vetni és igy magasabb termést elérni. Egy év tapasztalata alapján nem lehet elvetni az őszi árpának a termesztését, hogy nem érdemes a termelése. Az őszi árpa bebizonyította évek hosszú során, hogy magasabb termést ad.Éppen ezért szorgalmazni kell a vetését. Természetesen nehezebb munkát igényel az elmúlt év után, de szorgalmazni kell. A jelentés is bizonyitja, hogy bár nem kiváló minőségű vetőmagot, de szokvány mi nőségű ŐSjg j^jáxpáJi—vetésre tndnntr hi 7t"isitanl a magya aulgozó parasztjai r eszére elegendő mennyiségben. Juhász elvtárs proplémaként vetette fel, hogy a termelőszövetkezetek területe nincs rendezve a kilépések követ keztében, különösen a késöbbikilépések tcovetkezteoen. Feltétlen akadálya ez a termelőszövezetkezet munkájának. Azonban vigyázni kell arra, ami megmutatkozik, hogy a termelőszövetkezetek vezetői ilyen dolgokra hivatkoznak sokesetben, ezt hozzák fel fő nehézségnek, amikor a munka végrehaj6ásáról van szói. f£e.e Ilyen probléma egyes termelőszövetkezetek részéről felvetődik, más termelőszövetkezetnek viszont föld kell, nincs meg a megfelelő területe. A vetési sorrendet mi mindigaas az adott
