MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1954. szeptember 13. - 1954. október 25.
1954. október 25.
kapcsolat fennmaradjon ennek a környéknek a lakosságával. Áloalában azokkal a jelöltekkel, akiket a Népíront szervek javasolnak többségében egyetértenek. TÖDoségét eliogaojáfc. Nyugodtan lenét mondani, nogy 9o-y-? százalékát elxogadják. Ami oizouyos mércékig mutat arra, nogy a Kiválasztás pártszerveink részéről nem volt rossz. Az esetek többségénél, szinte loo százalékig akinél kiiogásofc merülnek iel - azok valóban nem megtelelő jelöltek. Persze esetenként van megnem-értés a jelenlévők részéről, de az esetek töubségéuen igazak van, tényleg komoly kiiogások merülnek iel egyes jelöltekkel kapcsolatban. Viták elsősorban a más kerületből, vagy éppen nem abból a községből valókkal szemben merülnek tel. Elsősorban itt a megyei, járási küldöttekről van szó. Nem mvtuk iel eléggé arra a figyelmet, nogy a jelöltek menjenek Ki a területre, tartsanak KisgyüléseKet, ismerjék meg őket. Legtöuo esetoen az a kilogás merül iel, nogy nem ismerik őket. Ilyen irányban vannak komoly reladatai ugy a járási pártüizottságoknak, mint a megyei pártvégrenajtÓDizottségnafc, Igyekeztünk az elmúlt nét iolyamán a jelöltek iigyelmét erre ielnivni, Tapasztalnató az, nogy a jelölőgyüléseken jelenlévők részéről van bizonyos értelmiség ellenes beállítottság. Pl, a szegnalmi járásban tapasztaltuk Szegnalmon, Vésztőn - de tapasztalnató más járásokban is -, A szegnalmi járásban egyik nelyen egy tanítót, másik nelyen az orvost nem voltak najlandok a jelenlévők eliogaani, nelyettüfc parasztot választottak. Ez arra vezetnető vissza elsősorban, nogy a mi párt- és egyéo szerveink nem prtették meg eléggé ezt a problémát, nem igyekeztek politikai munkával megértetni a lakossággal azt, nogy milyen szerepe van annak, na a lalusi értelmiség a tanácsokban résztvesz. Van arra tapasztalat, nogy anol nelyesen vetik iel a proulémát megelőzően, a jelölőgyüléseken meg lenét értetni a tömegekkel. Ugyancsak megnyilvánul a nőelienes nangulat is. Beszéltünk egyes elvtársakkal akik elmondották azt ? nogy tudnak olyan érveket felvetni, ami legtöoo esetoen meggyőzően tua natni. Pl, egyik nelyen lelve tették egy dolgozónak, nogy mit szólna annoz, nogyha pl. az édesanyjáról volna szó, aki o családot ielnevelt és annak nem volna beleszólása a dolgokba, amivel meg tuuták győzni az illetőt. Ez azt mutatja, nogyna megielelő érveket vetnek iel, nemcsak általában beszélnek a nők egyenjogúságáról, akkor meg lenét értetni, A jelöltek eliogadásánál két véglet tapasztalnató az elnökség részéről. Az egyik dolog az, amikor szigorúan a Kiválasztott jelőltnöz ragaszkodnak, auüan az esetoen is, na Komoly Kiiogásofc vannak ellene. Másrészt van olyan tapasztalat, amikor lelüüiröl iorcirozzák, na nem ezükséges is. Tapasztalnató olyan niba is, ami a pártszervezetek nelytelén munkáját mutatga, nogy nem oktatják Ki megielelően az elnököt, a jelölést ugy próbálják megcsinálni, nogy jelölőbizottságot választanak, pl, Végegyházán volt tapasztalnató. Ami mutatja, nogy nincs elég megértés ebben a kérdésben. Az ellenség munkájával kapcsolatban: Általános az, nogy passzivitásra igyekeznek bírni a tömegeket. Ami aooan nyilvánul meg, nogy azt vetik fel a dolgozók ielé, nogy nincs értelme, nogy elmenjetek a jelölőgyülásre, ugy sem ti jelöltök. Helyenként a jelőlőgyülésen is megmutatkozik az ellenség nangja. Pl. Orosnázán a III.kerületűén, anol a kuláfc a maga embere mellett próbált jó nangulatOt kelteni, azonban a jelenlévők leleplezték a Kulákot, sikerült visszaszorítani, Miat-aaogyaa az elején is megemlítettem,, az eredmények mellett látni kell azt, nogy vannak komoly niányosságai a mi jelölőgyüléseink-