MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1954. július 12. - 1954. augusztus 30.
1954. augusztus 30.
központ falé. Fehér elvtárssal beszéltünk,azonban az elvtárs sem. tudott határozott válaaet adni ezen a téren. Azokon a helyeken, ahol másfélkilót tudnak osztani - egyeseknél nincs eléggé felmérve, hogy más terményből milyen jövedelmezőség várható. Pl. a szeghalmi járásban a termelőszövetkezeteknek rizs területük van. A rizsből tudnak pénzelni. Nincs az eléggé felmérve, hogy másból miből tudnak jövedelmet szerezni. Eléggé mereven ragaszkodnak ahhoz, hogy biztositani kell, hogy a kétésfélkilót megkapjak. Ezzel kötik öesze a termelőszövetkezet megszilárdítását, maguk a járási bizottsági tagok is. Nem látják azt az elvtársak - nehezen la tudjuk meggyőzni őket - hogy végeredményben ez adósság lenne a termelőszövetkezetnek. Azt mérlegeli a Központi Vezetőség is, hogy vajon használunk-e a termelőszövetkezetnek azzal, ha ujabb adósságba fogjuk dönteni. Vannak olyan jelenségek is, hogy azt vetik fel a termelőszövetkezetekben, hogy van 3 wagon kölcsöngabonájuk - ezt engedje el az illem. Ha ezt még tetőzzük, még nagyobb adósságba keverednek a termelőszövetkezetek. A mi véleményünk szerint arra kell venni az irányt, a járási tanácsoknál vannak szakemberek, vagy kihelyezett agronémusok, pl. Kétegyháza "Népköztársaság" termelőszövetkezetnél llo hold búzát kiszántottak, azért, mert a tavasszal nem eléggé nézték meg a szakemberek, hogy lesz-e belőle valamennyi, nem gondoltak arra, hogy mi fog történni a termelőszövetkezetben, ha nem lesz gabona. Ezeket a szakembereket felelőségre kellene vonni. Ha kiszántották, akkor vetni kellett volaa tavaszi búzát. A Központi Vezetőség mezőgazdasági osztálya brigádmunkával értékelte a határozat végrehajtását. Igy többek között mi megyénkben is voltak az elvtársak több termelőszövetkezetben lent. Volt, ahol megállapították - ée a mi megállapításunk is az - hogy nem megfelelő az agitácioe a termelőézövetkezetek megszilárdítása, fejlesztése érdekében. Van bizonyos megnyugvás, azt vetik fel az elvtársak, hogy akik be akarnak lépni, ugy is belépnek. Ugyanakkor több helyről felvetik az egyénileg dolgozó parasztok - Bucsán, Nagyszénáson, stb.- hogy belépnének a termelőszövetkezetbe, ha a termelőszövetkezeti tagok almondanák az eredményeket ée hívnák őket. Túlzott óvatosak az elvtársak az agitációs* területén - azzal a jelszóval, hogy nem lehet erőszakolni a belépőket. Ugyancsak nincs meg a megfelelő foglalkozás azokkal, akik ki akarnak lépni a termelőszövetkezetből. Feladatul szabta meg a Központi Vezetőség mezőgazdasági osztálya, hogy elsősorban nálunk kell felszámolni a határozat végrehajtásának ellenőrzésében mutatkozó hiányosságokat. Fokozottabb munkát kell, hogy végezünk, ugyanakkor ellenőrizzük, hogy a járási pártbizottságok, községi pártbizottságok milyen munkát végeznek. Ne csak azt nézzük meg, hogy vitatták-e a járási pártbizottságaink a termelőszövetkezetek megszilárdításának kérdését, hanem értjük el, hogy a termelőszövetkezetekben beszéljenek is a termelőszövetkezeti tagok erről, és agitáljanak. Ismertetni kell azt az elvtársaknak,-lefelé is kell vinni - azon termelőszövetkezeti tagokkal, akik ki akarnak lépni, hogy a termelőszövetkezet nem átjáróház. Ismertetni kell a kilépőkkel, hogy milyen hátránya lesz, ha kilépnek. Elsősorban ezek gazdasági felszerelést nem vihetnek ki, csak pénzben számolnak el azokkal, Ízen a téren azok a rendelkezések, amelyek as elmúlt években jelentek meg, - visszalőttek vonva. Azok, akik önkényesen lépnek ki a termelőszövetkezetből - azok nem kaphatnak munkakönyvet. Ez nem agitációs érv, de a beszélgetés során hangot kell neki adni.