MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1954. február 1. - 1954. március 12.

1954. február 15.

• -r - 5 si lehetőséggel, vasútállomással és villannyal' el nem látott falvakban, vagy tanyákon a megfelelő számú és szakképzettségű nevelő biztosítás a.-Jta*" moly probléma volt és maradt is sok helyen. /Pl. Bucsa, Ecsegfalva, Csttdaballa stb./ A kedvezőtlen lakás- és élelmezési helyzet miatt több iskolánkban sok a gyakorlóevéé, most odahelyezett kezdő nevelő /Pl.Füzosgyarmaton 32 nevelőből 16 gyakorlóéves, vagy képesítés nélküli/. Ennek ellenére vannak olyan nevelőink, akik évtizedek óta élnek ée tani-* tanak tanyai iskolánál és szép eredményeket érnek el. /Pl. Filyó János örményzug, Kálmos Mihály Pusztaszentetornya, Ökrös István Geszt, Soós ;

Aladár Szeghalom-Koplalókért, stb./ Munkaerórazdálkodás: .jelenlegi*helvzet. Megyénkben működik jelenleg 323 középiskolai 2ol7 általános iskolai neveld, 196 óvónő ás loz érettségizett, képesitdsnélküli nevelő. Hiányunk van a fentebb közölt 22o nevelő. Viszont lo oklevéllel rendelkező óvónőnket nem tudjuk pénzügyi korét alatt alkalmazni./ ,í«íW^ ?/ A követkőző tanévtől áthelyezését kérte más megyébe:,12o nevelő, a megye területén belül 68 nevelő, az Össze3 nevelők mintegy 8 #-a. A megyén belüli-áthelyezési kérelmekből megállapitható, hogy az irányulás főként tanyákról belterületre, kisebb falvakból nagyobb községbe, főként pedig járási székhelyekre és városokba történik. A más megyébe történő áthelyezései kérelmek legtöbbje egészségi állapotára, családi helyzetére, leendő házasságkötésére, gyermekei középiskolai taníttatására vagy saját tanulmányainak kedvezőbb feltételek melletti folytatására hivatkozik. Több kezdó nevelő szüleihez akar közelebb kerülni, hogy őket támogassa anyagilag. De több nevelő /főleg gyakorlóévesek/ azőrt is közelebb akar szüleihez kerülni, hogy tőlük kapjon több segitségot, mért a nagy távolság mi-' atti különélés a fizetésüket élelemre, tüzelőre, lakásra, utazásra annyira igénybeveszi, hogy ruházkodásra, művelődésre, szórakozásra egyáltalán nem marad pőnzo. Igen sokan hivatkoznak betegságükre, amely legtöbb esetben magaslati levegővel gyógyítható. Kérésüket minden esetben szakorvosi igazolással is alátámasztják, de az esetek legnagyobb részében személyesen is igy ismerjük helyzetüket. A rossz lakás- élelmezési ós közlekedési helyzet következménye az, hogy pl. a szeghalmi járásból Bucsáról több növelő kéri áthelyezését, mint a járás összes többi községeiből együttvéve. Véleményünk az, hogy a magaslati levegővel gyógyítható betegségekesetei ^kivételével a többi áthelyezési kérés megelőzésére, a megyei köznevelési helyzet erdőkében feltétlenül biztositanunk kell pedagógusaink részére ?

egfelGlő lakást és .étkezési lehetőséget, mint a jó munkájukhoz szükséges eltételek minimumát. Pedagógusok túlterhelése. É téren jelentős változás történt az Ö.M. könnyitési -rendalctőnek megjelenése óta. Jellemző erre az a tény, hogy a Sarkadi járás legutóbbi igazgatói értekezletén valamennyi igazgató kijelentette, hogy túlterhelés sem személyüket sem pedig a nevolőket illetően - nincs. Egyes nevelők esetében még mindig beszélhetünk túlterhelésről. E túlterhelés azonban nem társadalmi szervek részéről történt, hanem a nevelő önként vállalt túlórái nak következménye, - aminek szociális okai is vannak. Vannak nevelők, akik önként vállalnak mértéken felüli elfoglaltságot párt és társadalmi munka terén. A párt- és társadalmi szervek által még mindig túlzottan igénybevevő pedagógusok túlterhelésén az illető szervekon ke* resztül igyekszünk könnyíteni /pl. Gádoros, Vésztő/. Súlyosabb problémát jelent egyes,a járási apparátusainkban dolgozók túlterhelése. /Kirivó ezen a téren pl. Bálint Józsefnek a szeghalmi járás oktatási csoportvezetőjének a helyzete./