MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1953. június 1. - 1953. július 27.

1953. június 30.

- ff - 6 ugy ezeket nem összefüggésében, vizsgálta, ezért csak büntető kezdeményezést alkalmazott, nem látta azt, hogy a bajok gyökeréig hatoljon. Vonatkoziík ez gazdaságpolitikájában, a dolgozók ellátásában, állam, és tömegek viszonyában megmutatkozó súlyos jelenségekre egyaránt. Érkeztek - és nem kisszámban - jelzések a felső vezetéshez a tartalékfölde— let illetően a nagymérvű felszaporodásról, valamint arról, hogy a termelőszövetkezetek átlaghozama elmaradt a középparaszti átlaghozam mögöt, hogy a termelőszövetkezeti tagok átlagjövedelme az általános középparaszti jövedelem mögött van. A leszükitett vezetés azonban azzal vigasztalta magát, hogy a tartaékföldek nagymérvű felszaporodása a szárazság következménye, vagy a mezőgazdaság szocialista átszervező e teszi természetszerűvé

t együttjáró jelenség. A termelőszövetkezetek nem kielégitő helyzetét és gyenge gazdasági eredményeit döntően a szárazságnak, tudta be. Tudomással birt a Párt szűkebb vezetése arról, hogy komoly nehézségek vannak a lakosság ellátásában, egyes fontos területen a dolgozók életszínvonala az utóbbi évek folyamán kedvezőtlenül alakult, ennek ellenére tudomásul vette azokat a megengedhetetlen intézkedéseket, amelyknek révén a-lakosságot ármonipuláció utján megkárosították. A gazdaságpolitikában elkövetett súlyos hibákért elsősorban Gerő elvtárs a felelős. Mert túlnyomórészt ő irányította a gazdasági munkát a Pártban, az állami vonalon is. A gazdasági munkák egyszemélyi vezetésbe való túlzott összpontosítása helytelen és káros volt. X tömegektől való elszakadás megmutatkozott abban is, hogy a leszükitett vezetés nem reagált megfelelő módon azokra a jelzésekre, amelyek a lakosság köréből a törvénysértések elharapődzásáról, a rendőrség, államvédelmi szervek helytelen dolgozókkal szembe rideg magatartás áj&ól, a tanácsok gyakran az össz néppel szembe helytelen és jogtalan intézkedéseiről, nagyszámú bírósági Ítéletről érkeztek. Nem Ügyelt fel rá, hogy az állam szervei, hatóságok sokszor nem a nép, a dolgozó dép érdekeit védik, sőt nem egy esetben pártszervek nemcsak hogy nem védték a dolgozók jogos érdekeit, hanem maguk is résztvettek a dolgozók érdekeinek megsértésében és zaklatásában. Gyakorlatilag szemethunyt a párt szűkebb vezetése a kulákokkal szembe alkalmazott törvénysértések sorozata felett is. Az adminisztratív módszerek elharapódzása a munkásság bizonyos rétegeiben is elégedetlenséget okozott, különösen károsan hatott a párt és állam visstmya a középparasztságra. Emellett az adminisztratív eszközök válogatásnélküli igényibevétele, valamint a törvénysértések elharapódzása, és ennek nyomán keletkezett bizonytalanság elkedvetlanedést okozott a régi értelmiségiek körében is. A hibák elkövetését nagymértékben előxegitette a Párt súlyos elmaradása ideológiai és elméleti téren. A pártvezetés, párt sajtója nem taxiba fel az ideológiai téren mutatkozó súlyos elmaradást. Az ideológiai kérdéseket nem harcosan vetették fel, hanem általánoságban. Nem reagáltak a konkrét hibákra, személyekre való tekintet nélkül. Az ideológiai kérdéseket, amelyek döntő fontosságúak a párt fejlődése, egész politikája káderek fejlődése, a kommunisták és nép nevelése szempontjából, a pártvezetés szinte albérletbe adta egyetlen elvtársnak, Révai elvtársnak. Aki éveken keresztül monopolista helyzetet foglalt el ideológiai területen. A súlyos lemaradásért ideológiai téren ilymódon elsősorban Révai elvtárs 'a felelős. A pártvezetésnek a leszűkítése, .kollektív vezetés helyett személyi vezetés, egyben az államvezetés leszűkítéséhez, ahhoz vezetett, hogy a pártvezetés nagyrészt kisajátította az állam mi nisztertanacs funkcióit. Minisztertanácsnak nem volt önálló szerepe, a pártvezetés árnyékává lett. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a párt főtitkára, a minisztertanács elnöke egyszemélyben Rákosi elvtárs, amely helytelen volt. Helytelen módon vezette a párt és személyesen Rákosi elvtárs az Állam Védelmi Hatóságot. Helytelen volt, hogy Rákosi elvtárs közvetlenül uta-