MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1953. június 1. - 1953. július 27.

1953. június 30.

Jegyzőkönyv; Készült:Békéscsaba, 1953.június 3o-án tartott Megyebizottsági ülésen. Jelen vannak: Nagy Antal, Szabó Mihály, Borbély Mihály, Násztor Sándor, Bányai Lajos, Andó György, Blahut János, Frank Ferenc, Araoy László, B.Szabó Sándor, Klaukó Mátyás,Csatári Béla, Szelei József. Nagy elvtárs üdvözli a megjelent elvtársakat, a megyebizottsági ülést aegnyitja, a következő napirendet javasolja: 1./ Központi Vezetőség június 27-28-i ülés anyagának megvitatása. N'agy elvtárs: i rtunk Központi Vezetősége június 27-28-án teljes ülést tartott, A Központi Vezetőségi ülés mélyrehatóan alapos körültekintéssel, a marxizmus-leninizmus tanításainak a figyelembevételével, azt országunk helyzetére alkalmazva kiértékelte és megvitatta Pártunk és kormányunk eddig végzett munkáját, népgazdaságunk helyzetét. A Központi ÍTezetőségi ülés megállapította, hogy az utóbbi évek folyamán a pártvezetés, élén Rákosi elvtárssal - politikai irányvonalában és gyakorlati tevékenységében komoly hibákat követett el. Ezek a hibák kedvezőtLenül hatottak a dolgozó nép s nem utolsó sorban a munkásosztály életszínvonalának alakulására, lazították a párt viszonyát a munkásosztályLyal, mély csorbák estek a munkás-paraszt szövetségen, megbontották általában a Párt, az állam és a dolgozó tömegek viszonyát és súlyos vesztességeket okoztak egész népgazdaságunknak. Melyek voltak ezek a legfontosabb hibálof amelyek lényegileg a marxizmus-leninizmustól való eltérést, annak figyelménkival-helyezésát bizonyítják? Mindenek előtt az, hogy a párt vezetése túlzottan a gyors iparosításra ás különösen a nehézipar túlzottan gyors fejlesztésére vett irányt. Nem vette figyelembe az ország reális helyzetét, nem egyeztette össze ezt s. célkitűzést a munkásosztály és a dolgozó nép életszükségleteivel. A felszabadulás után elért eredmények és sikerek helytelen értékelése alapján a Párt vezetése a II. Kongresszusnak túlzott ütemű iparositási politikát javasolt. A Kongresszus határozata alapján nyersvastermelést 1949 évi 398 ezer tonnáról, 1954-ben l,28o.ooo tonnára kellett emelni. |>z az ütem annál is inkább túlzott volt, mert az ország nem,illetve aLig rendelkezik vasérc, kohókoksztermeléssel, mely nélkül a gyorsütemű fejlesztés nem állhat szilárd talajon. Hasonlóképpen túlzott volt az az Blóirányzat is, amit a széntermelés vonalán határozott meg a Pártkongresszus • A túlfeszített gyáripar, felemelt ötéves terv, helynek érteiaében a gyáripari termelésnek 1954-ben el kellett volna érni az 1949 évi termelési érték 31o százalékát. Ezen belül a nehézipar termelése ugyansrre az időszakra 38o százalékot tellett volna, hogy elérjen. Ezek a túlzottan magas termelési feladatok megvalósítása természetszerűleg tulaott beruházásokat vontak magukután. Mint ismeretes az eredetileg megállapított 50.9 milliárd forinttal szembe 85 milliárd forintra kellett smelni. Ezenbelül helytelen volt a beruházásra előirányzott összeg elosztása is. A 85 milliárd forint beruházásból a nehéziparra 37-5 milliárd, a mezőgazdaságra 11 milliárd forint, könnyű- ás élelmiszeriparra agyüttesen 3*5 milliárd forint beruházás jutott. Ez a helytelen gazdaságpolitika hem számolt az ország tényleges erőforrásaival, nem vette figyelembe az ország gazdasági helyzetét, a beruházások gazdaságosságát, jélszerüségót. Számos esetben olyan létesítményeket is megvalósítottunk, amelyekkel várni lehetett volna, mint a budapesti földalatti gyorsvasút, amelynek létrehozása az ország gazdasági adottságait tekintve nem volt civánatos. Ez szektaszellemü politika volt, amely öncélúnak tekintette a. szocializmus építését és hittérbe szorította, elhanyagolta a munkás-