MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1953. június 1. - 1953. július 27.

1953. július 7.

/// / ~ 4 ~ a valóságot, ezek az elvtársak kilettek képezve a vezetést illetőeá. Amellett, hogy a szakmai vezetésbea vannak hibák, felvetődik a politikai munkának a hiányossága.A gépállomáson lévő pártszervezetek^- igen kevés segitséget kapnak a járási pártbizottságoktól. A segitség főleg abban nyilvánul meg, hogy operatívan beleavatkoznak a gépállomások irányításába. Pl. Tótkomlósán Badar elvtárs anélkül, hogy a gépállomással megbeszélte voli%a a kombájnt elvitte egyik termelőszövetkezetből a másikba.Az ilyen intézkedés zavarja a vezetést. \ Hozzászólások: Bo

rbély elvtárs: A békési járás területén, de azon túlmenően az egész megyében lemaradás mutatkozik meg a termelőszövetkezetek területén. Ugy Békéscsabán, mint a békési járásban az általános tapasztalat azt mutatja, hogy a termelőszövetkezetekbea, különösképpen a nagyobb területtel rendelkező termelőszövetkezetekben alacsony sziavonalu és gyenge egyrészt a gazdaságvezetése, másrészt a pártszervezetek működése is. A békéscsabai Előre termelőszöve ekezétben, Bólmegyeri József Attila, Köröstarcsai Rákosi termelőszövetkezetnél, ahol többezer hold föld van a növény ápolási munkák végzésénél általános' szervezettleaség, zür-zavar lett úrrá. Egyik ok az, |hogy a tanácsok, de a pártbizottságaink részéről már jóelőre a tavaszi 'muakák beindulása előtt nem vettünk arra irányt, különösea ezekbea a nagyobb termelőszövetkezetekbea, hogy felkészítsük a vezetőket, hogy urai tudjanak lenni a helyzetnek. Felmerül olyan konkrét gyakorlati probléma, hogy a termelőszövetkezeti elnökök ós vezető elvtársak nincsennek tisztába egyik napról a másikra az elvégzett munkával. Felmerült ez a békési járásban, de még élesebben felmerült a békéscsabai termelőszövetkezeteknél. Nyilvánvalóan ennek megfelelően nem tudtak koakrét iatézkedéseket tenni, a readelkezésre álló munkaerővel helyesen gazdálkodni, azokat ugy elosztani, hogy miadea egyes területen a legszükségesebb muakák legyeaek végezve. Ezea a térea még miadig aiacs kellő változás. Itt azzal érvelaek az elvtársak, hogy ez aem üzem, vagy állami gazdaság, ahol a brigádvezetőket mozgósitaai lehet, hogy adjanak jelentést. Ezzel kapcsolatban azt javaslom

? hogy a tanácsaink részéről, de a pártbizottságok részéről is el kell érni, hogy a termelőszövetkezetek vezetőinek olyan irányú segitséget nyújtsunk, hogy urai tudjanak lenni a helyzetnek. Hogy a termelőszövetkezeteknél a munkaerő helyes taegszervezésével kapcsolatban a munkamódszerek ki|tudjaaa£ alakulni.A nagyfokú tájékozatlanságot, amely még jelenleg is megvan fel kell számolni olyan módszereken keresztül, hogy a -terme lősz öve tkezet vezetősége értékelje a napi munkát a brigádvezetők, igazgatósági tagok bevonásával, határozzák meg a tennivalókat. Ezzel eltudják^ érni, hogy, a termelőszövetkezet vezetőinek mindegyike a hozott határozatok végrehajtásáért következetesebben fog harcolni, mert annak meghozatalában ó maga 4

is résztvett. Ilyen értelembea szélesebbkörüea, eredményesebben tudjuk a 'termelőszövetkezet egész tagságát mozgósitaai. Emellett komoly hiba van a pártszervezetek részéről is. Nagyobb termelőszövetkezeteinknél általában működnek a pártszervezetek 2°-4-°> vagy több taglétszámmal. A hiba azonban ott van, hogy a párttitkár elvtársak ahelyett, hogy a termelőszövetkezet tagságának politikai nevelésével, verseny megszervezése területén végezne munkát, ahelyett közvetlen beleavatkozik a gazdaságvezetésbe, a munkaerő elosztásba, egyéb olyan problémába, amely nem 'az ő feladata. Békéscsabán minden egyes termelőszövetkezethez vannak beosztva jólmüködő üzemi pártszervezetek. Ezt a módszert helyes lenne általánositani a járások területére is. Másik probléma általában a pártbizottságok, de a tanácsok részéről, a felsőbb szervek részéről nyújtandó segítségadásnál vetődik fel. A békési járásban az utóbbi hét folyamán összehívtunk egy aktivaértekezletet a járási tanácsnál. Az aktivaértekezlet után egyes elvtársak felvetették, hogy a