MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1953. január 12. - 1953. február 23.
1953. február 2.
6Í párt legyeim szigoréval lép fel a hanyagot, munkakerülők és a párt határozatait hsáén tart* oártagokkal ssenben. A községi fegyelmi bizottságok: Uftésükrél rendszeresen vesznek fel jegyzőkönyvet, amit minden esetben megküldenek h Járási bizottságnak. *.z alapszervezetek is egyre inkább ölnek a szervezeti szabályzat által biztosított önálló fegyelmi tevékenységgel, pl. as oroshésa • .kerület1 alapszervezete'X, ahol több párttaggal ssemben fegyelmit indítottak, mert a párt határosátát nem hajtották végre, vagy állami fegyelmet nem tartották be, vagy époen a kommunista erkölccsel össsenemegyezhetö dolgokat követtek el. A fegyelmi bizottságok munkájához a Jb. is egyre több segítséget ad, mint egy évvel ezelőtt. A *%* titkára istö bb fegyelmi bizottsági üléseken résztvesz, de a JB. dolgozó elvtársak is Igyekeznek segítséget nyújtani * fegyelmi bizottságnak, A fegyelmi ügyek nyilvántartásánál is van javulás, a fegyelmi ügyeket már nem iktatják különböző osztályoknak, vagy ^ éppen a káderosztálynak, hanem teljesen külön a referensnek, aki külön munkakönyvet vezet. AS eredménye* mellett azonban sok hiányosság van, ugya járási, mint a közsági fegyelmi bizottságok munkájában . 'így-egy Ugy vizsgálat árt 1 a fegyelmi bizottságaink nem készítenek Írásos anyagot az ülésükre. Leginkább asas elvtárs, aki vizsrálta az ügyet szóval ismerteti a bizottság tagjaival a vizs-álat eredménvét. I kösségi fegyelmi bizottságok pedig nagy többségben a fegyelmi bizottság ülésén igyekeznek a fegyelmi elé állított taggal tisztázni a vele szemben felmerült kérdéseket. Igy történhet meg as, hogy két fegyelmi Ügyet 4-5 óra hosszáig tárgyalnak. Tlysn irányú kivizsgálások után számos esetben tisztázatlan kérdések maradnak és a fegyelmi elé állított, vagy a fellebező személy nem nyugszik bele az általuk 'ózott határozati javaslatba, tehát nem adnak határozott választ a fegyelmi előtt lévő tagnak. T)e számos esetben előfordul az is, hogy nem közlik a határozatát mindenesetben a fegyelmi elé állított taergal w z teljes egészében fennáll a tagkönyv cserével kapcsolatos kizárások során, tovább azt sem közlik a fegyelmi elé vont taggal, hogy az általuk hozott határokat! javaslat mikor lesz határozat és azt, hogy amennyiben a határozattal nem ért egyet árkor hova fellebezhet. A .T áráal legyeimi bízottság hiá n yos munkáj ának b etudható az is r'sz^e n, hogy a fegyel mi bizott *ág tagjai a helyszíni kivizsgálásokon nem v essnek részt. Leginkább a fegyelmi referens egyedül bizs Alja az ügyeket. A községi fegyelmi bizottsá -ok nem Ismerik teljesen a fegyelmi büntetések 1 okozatosságát f többesetben előfordul, hogy feketevágás, vagy tagkönyv elvesztés esetén visszaminősítést, pértbüntetést adnak pl. Csorváson, holott a visssaminőjités* nem pártbüntetés, vagy pedig külön ssóbeli és
