MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1952. november 10. - 1952. december 29.

1952. november 10.

hogy aem a saját községében tszcs tag, hanem másik községben lépett be a termelőcsoportba*Általában az tapasztalható, hogy a járási tanácsok problémáznak ezzel a kérdéssel, nem mernek keményen hozzányúlni ehhez a kérdéshez. A tanács nem ellenőrzi megfelelően azt, hogy a kulákok minden esetben felkerüljenek a listára*A járási bizottságok felé azt vittük, hogy a kuláklistára felvett személyeket a termelőcsoportból ki kell zárni, meg kell mutatni azt, hogy hogyan akadályozta a munkák végzését. Csagári elvtárs kérdezi, hogy mi történt a zsadányi Előre tszcs elnökével és a hozzá hasonlókkal, biróság elé állitották. Ugy beszéltük meg a járási bizottságok mezőgazdasági osztályaival, hogy amely tszcs-nel az őszi munkát befejezték es nincs a munkaerőre szükség, itt szervezetten egyrészt a tanács segitségével közel területekre menjenek el munkára. Olyan intézkedést nem adtunk ki, hogy a traktoristák is menjenek el.Kb.7o-8o termelőszövetkezet lesz, amely nem tud jövedelmet szétosztani.Borbély elvtárs kérdezi, hogy miben nyilvánul meg a huzódozás, hogy a gyengébb termelőcsoportokba kimenjenek. Több helyen néztük, hogy a járási bizottság mezőgazdasági osztályvezetői mikor voltak ilyen helyeken kint, az a tapasztalat, hogy kétszer-háromszor is kimennek az uj termelőcsoportokba, mint az ilyen gyengébben működő termelőcsoportokba* Van olyan jelenség is, mint pl, a gyulai járásban, hogy a gyengébb tszca-k problémáit elsősorban a tszcs-k egyesítésével akarják megoldani'* Felvetődött az a kérdés, hogy mit tesszünk annak érdekében, hogy a zárszámadás után a tagság ne hagyja ott a termelőcsoportot, felmérjük, hogy milyen vállalatnak van szüksége munkaerőre, járásonként megnézzük azt, hogy mely nszcs-nél van a legnagyobb probléma és elsősorban innét viszünk el más területre dolgozni, A párttitkár elvtársak nem foglalkoztak az elmúlt taggyűlésen a zárszámadás kérdésével* Ellenőriztük-e az ütemterv elkészítését: Vasárnap beszéltük meg, hogy a legjobb tszcs-nél inditsuk be először, melynek tapasztalatait tudjuk hasznosítani a többi területeken.Amig a buzavetést a termelőszövetkezet nem fejezte be, addig a zárszámadáshoz nem lehet hozzákezdeni* Hozzászólások: Őze elvtárs: Valóban megmutatkozik az, hogy az elvtársak a gyengébb termel öcsopor tokba nem igen mennek ki, nem mernek a tagság elé kimenni, a népszerűtlen kérdéstől félnek. Szakmai vonatkozásban, szervezés területén, a gazdálkodás, az állattenyésztés területén elkövetett hibákat nem merik feltárni, nem vonják le a tanulságot, Hem vettek arra megfelelően irányt pártszervezeteink, hogy megmagyarázzák, hogy nemcsak az aszályos esztendő, és fagykár miatt van a gyenge termés, hanem a nem megfelelő gazdálkodás is hozzájárult ehhez. Mutatkozik olyan jelenség, hogy a tszcs tagok összehasonlítást tesznek maguk és az állami gazdaság dolgozói között, összehasonlítják a tszcs tag és az állami gazdaság do gozó jövedelmét* Azonban ők nem bórmunkások

? szövetkezeti kollektiv-fcőzös gazdálkodást folytatnak, amely a^termeléssel kapcsolatos. Amikor megtanulnak gazdálkodni, támaszkodni a párt, tanácsokon, gépállomáson keresztül adott segítségre, jövedelmezőbbé tették a szövetkezeti nagyüzemű gazdálkodásukat, akkor lehetséges a magasabb jövedelem, mint ami az állami gazdaságok területén van* Helyesnek tartom azt, hogy a Megyebizottság ennek a kérdésnek a megtárgyalását napirendre tűzte.A párt irányítása, vezetése és ellenőrzése mellett komoly feladat vár a megyei tanács mezőgazdasági osztályán keresztül a járási, helyi tanácsokra is, elsősorban nekik kell a tszcs zárszámadását szakmailag és szervezetileg előkészíteni, a párt politikai támogatást kell, hogy adjon a zárszámadások előkészítéséhez, levezetéséhez*