MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1952. szeptember 1. - 1952. november 3.

1952. szeptember 8.

radók megvoltak, melyen, keresztül tudatosították a tsscs-k eredményeit. Ízekben a községekben a tszcs-k elnökei a különböző érte kézieteké a foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A fejlődés általában a jEurkevei Vörösesillag tszcs meglátogatása után. kezdődött meg. Bzen belül voltak olyan népnevelők, akik a tagosításnak a kérdését vetették fel, azonban na az elvt ássak lia az ilyen jelenségeket ml ;tudták azonnal leváltották a népnevelőt. A terv elkészítése most folyik az őszi mezőgazdasági munkák végzésének a biztosításaval kapcsolatosan. Borbély elvtárs kérdezi, hagy Szeghalom meg lett-e nézve az általa felvetett hiányoss-gok a1apján, nem.lett közvetlenül megnézve, mi szóltunk át a tanács begyűjtési osztályának, hogy nézzek ..ég ezt a kérdést. JeleujLeg szám -szerűen nem tudom megmondani azt, nogy mennyien hagyták ott a tszcS-G,konkrétan most nem *tudom megmondani, hogy tszcs-ben náncs m amszervezet. Aldig. 15 tszcs alkuit át 3. tipusura.Az ujonan alakuló tszcs-knek túlnyomó többsége 5«tipusura alakul, Hagy elvtárs kérdezi, hogy az ujbelépők- között ...ent-e be kulák a tszcs-be*- ml tálában az volt a jellemző, hogy a kulákgkat nem engedték .magukközzé a. tszcs tagok. * hét .folyamán kellett a gyulai' járás figyelmét felhivni, hogy Dobozon a Gerla-részen egy £o holdas kulik van bent a tszcs-be, hogy zárják ki. *- nai nappal minden községben befejeződik a részleges tagositás. Hozzászólások: >*> -^olaai elvtárs: Ha a tszcs fejlesztést nézzük azt kell megállapítani, nogy a tszcs—kbe való belepés nyilván, hogy a tszc.j-k eredményeinek hatására történt, a dolgozókkal való foglalkoz-ás hatására történt,. Kétségtelen a politikai felvilágositó munka nyomán a dolgozó parasztok látják azt, nogy a nagyüzemi' gazdálkodás helyesebb, ugy lehet értékelni, hogy a meggyőződés alapján léptek be a dolgozó parasztok a tszcs-be. azonban emellett az elvtársak használtak olyan érveket is, amely nem a meggyőzés alapján történő belépést mutatta. Pl, Püzesgyarmaton az II kerületi alapszervezet taggyűlésén a tan .cselnek elvtár elmondotta azt, hogy a parttagságnak ennyi százaléka kívül van a tszcs-n, ez a partpóiitikáj•..nak a nem betartása, vagy belépnek a tszcs-be, vagy pedig leadják a könyvüket. Van helyes megnyilvánulás az egyénileg dolgozó parasztság .észéről, amikor megnézik azt, hogy az a tszcs, melybe be akarnak lepni miibyen érdemes-e belépni, ha ellenséges elem van a tszcs-be felvetik azt, hogy addig nem lépnek be, inig az ott lesz, mint pl. Szarvason a Bem tszcs-be, ha a tszcs fejlesztést nézzük azt 1-.ltjuk, hogy nem egy kiegyensúlyozott, döntően a szeghalmi,•mezőkovácsházi, orosházi járásban meg; Pl. gyuí'ai járásban a tavasszal Gyulaváriban több tszcs alakítottak most azonban alig mozognak a járásban. Vagy a sarkadi járásban igen kevés eredményt tudnak felmutatni az elvtársak. Megmutatkozik az, • i-o ;y nincs megfelelően az egész pártbizottságok munkája középpontjába állítva a szivós agitáció a tszcs mellett, ott verődik fel pro léma, ahol a tszes-£el együtt sírnak a pártbizottságok, pártszervezetek. Mezőkovácsházi j arás területén túlnyomó többségben a tszcs-k nek még a vetőmagot is be kellett adni, ennek ellenére a tszcs tagok foglalkoznak a tszcs'fejlesztéssel, üzzel szemben ha meg-nézzük a szarvasi járásban Kondorost, ahol maguk az elvtársak is hozzáfognak sirni a tszcs tagjaival, ezen a téren a tszcs tagjai sem fejtenek ki megfelelő munkát a fejlesztéssel, kapcsolatos agitáció érdekében. JBddi.g -gen keveset segitettek a gépállomások ebben a máskában, azonban az utóbbi időben többet foglalkoznak eszel a a rdéssel, több területen mozgósítanak a tszcs fejlesztéssel kapcsolatban