MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1952. július 7. - 1952. augusztus 25.
1952. július 28.
vező Bizottság határozata elsősorban a párt és tömegszervezetek osztályának feladatává tette a tagdijfi-zetéssel való foglalkozásnak a kérdését, addig a gazdasági és ügykezelési osztály feladata volt. Most az a nelyzat, hogy séma gazdasági és ügykazlési osztály, séma többi osztály rum "foglalkozik vele megf ele lően. Azzal a javaslattal egyetértek, hogy a Mégyebizottságon belül is fel kell frissiteni ezt a határozatot, azonban ez vonatkozik a többi határozatokra is. Rendk ivül fontos az, hogy egy idő után visszatérjünk egy-egy határozatra olyan értelemben, hogy megnézzük, hogy mit tettünk a határozat végrehajtásával kapcsolatosan. Helyesnek tartom, hogy az áprilisi Párt- épitésbol azt a cikket, mely ezzel a feladattal foglalkozik feldol gozzuk, melyben a Szerveaő Bizottság határozata értelmében van felvetve a probléma, ilyen értelemben kell vele foglalkozni. Vannak olyan tapasztalataink, hogy nemcsak, hogy a pártcsoportvezetők nem foglalkoznak a párt előtt álló feladatokkal, párttagság aktivizálásával, párttagok politikai nevelésével, hanem a pártvezetőség sem foglalkozik vele, mutatja ezt az pl, a sarkadi járásban zömével yannak vezetőségi ülések , melyet nem tartanak meg, hivatkoznak arra az elvtársak, hogy nem érnek rá. » szeghalmi .járásban van olyan tapasztalat, hogy a közs ég ekben ösazavon ják az összes Pártvesatőségi tag okat és ott megb eszé lik a tennivalókat, azonban rendszeres alap azeiv vezeti vezetőségi ülésekat na a tartfi"^, ilyan sftaiamnan fai icai.l va tni a problémákat* Feltétlenül fontos az, hogy megteremtsük alapszervezeteinknél a rendszeres szervezeti életet. Ezen a téren sokkal határozottabban kell <el vetni a tennivalókat a pártbizottságok felé. Felvetettem kérdésként, hogy a gazdaságvezetőknek a munkáját értékeli-e a pártvezetősóg, az a tapasztalat, hogy ezzel kevésbbé foglalkoznak a titkár elvtársak. Van rá példa,ahol a pártvezetőség, elsőséében a párttitkár elvtárs foglalkozik ezzel a kérdéssel ott eredményeket tudtak elérnii Általában a járási bizottságoknál, és fokozottabban lent a községekben vjuiegy .oiyaa._hangula 1 t^ hogriL akik hosszabb ideig nem fizettek tagdíjat, a z okét a tagkönyvcserenél kifogják hagyni. Tapaszt alható az olyan hangulat, hogy akik hosszab b ideig ném fizettek, azokat folyamatosan k ifogják zárni * Jüuzt as~álléspontoc nekünk nem szabad megengedni, elsősorban nem kizárással, hanem politikai, meggyőzés módszerével akarjuk a tagdijfizetési munkát meg-javítani. A javaslattal kapcsolatban, az első pontban fel van vetve, hogy az alapszervezetek vezetőségi ülésen havonként rendszeresen órtéKeljek a tagdíjfizetést, ilyen irányú határozatunk van már nekünk, amikor a Szervező Bizottság határozata alapján foglalkoztunk.a tagdijfizetési munkával ilyen értelmű határozatot hoztunk, A többi részét jónak tartom. Azzal egyetértek, amit a Jámbor elvtárs felvetett, hogy a Szervező Bizottság határozata nincs megfelelően tudatosítva. Helyes az a javaslat, hogy a járásokon belül mérjük fel a területet, mellyel sulypontálag kell foglalkozni* Valóban ugy van, mint ahogyan a Lejmeter elvtárs felvetette, hogy annak idején a járási pártbizottságok sokoldalúan megtárgyaltak ezt a munkát, igen jó határozatokat hoztak, azonban fennáll az a hiányosság, hogy nem vették elő ezeket a határozatokat, nem néznék meg, hogy hogyan hajtották végre, nekünk erre is ki kell, hogy terjedjen a figyelmünk, hogy a hozott határozatokat hogyan hajtják végre*Helyes az, hogy a partbizottságaink nyujsanak fiokozottabb ségitséget a taggyűlések előkészítésével kapcsolatosan az irányban is. hogy a titkár elvtársak megfelelő mértékben bedolgozzák a beszámolóba a tagdíjfizetésnek a kérdését;* hogy hogyan néz ki ez a munka az alapszervezetben, tegsen a titkár elvtárs javaslatot a taggyűlés ele a munka megjavításával kapcsolatosan, melyet ha a taggyűlés elfogad T maradéktalanul végre kell hajtani*
