MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1952. július 7. - 1952. augusztus 25.

1952. augusztus 4.

Pl. a gyomai járási 'bizottságnál ugy néz ki a kérdés, hogy a járási titkár elvt rs és a mezőgazdasági osztályvezető ismeri ezt a kérdést, de az agit.prop.titkár nem is olvasta az érvanyagot. A visszaesésnek oka az is, hogy az érvanyag feldolgozása késett, a felelőség ebből a szempontból rajtunk van. Itt elsősorban nekünk a pártbizottságokat kell mozgósitani, megértetni, hogy mennyire fontos ez a feladat. *öbb község, tszcs, állami gazdaság kerül tagosításra, több dolgozó paraszt lesz megmozgatva, mint az elmúlt évben, és az elmúlt évben is komoly problémák voltak, nehéz feladat volt, ebből feltétlenül nekünk már előre le kell vonni a tanulságot, nagyon keményen kell nekilátni ennek a megoldásához. Véleményem szerint felelőségre ell vonni azokat az egyéneket, akik a tagositás kérdését, mint sziboruan bizalmas dolgot kivitték. Máris mutatkoznak olyan jelenségek, hogy nem fognak nozzá a tarlóhántáshoz, mert ugy is tagositás lesz, ezzel nemben a fellépés nem megfelelő.Fel kell késziteni a népnevelőket ezekkel a munkákkal kapcsolatosan. csoportokon belül, ahol tagositás lesz mozgósítsuk a tagságot, hogy kérje a tagositást. Gyengén ellenőriztük a most történő népnevelő értekezleteket. Azokon a helyeken, ahol nem megfelelő a népnevelők felkészítése, sürgősen pótolni kell ezt. Nagyon fontos feladat a tszcs fejlesztése, ezzel megfelelően kell, hogy mi foglalkozzunk. £11 van azonban hanyagolva a tszcs-k eredményeinek a tudatosítása, az a vélemény mutatkozik meg, hogy beszéljenek önmaguk a tszcs-k. Sz.el kapcsolatban mi megküldtük az érvanyagokat a jár isi bizottságoknak, de azonban a felhasználás nem megfelelőt, brosúra lett kiadva az olyan tszcs-kkel kapcsolatosan, ahol jó eredményt értek el, azonban ennek a felhasználása nem megfelelő. A sajtónak a begyűjtés mellet nagyon komoly feladata, hogy a tszcs-k eredményeivel megfelelően foglalkozón, meg kell szólaltatni azokat a dolgozó parasztokat, akik látogatáson voltak, mondják el tapasztalataikat és hogy milyen elgondolásuk van a jövőre vonatkozóan. Legközvetlenebb tennivalónak azt látom, hogy elsősorban a pártbizottságokat, pártszervezetek mozgósítsuk a tszcs fejlesztéssel kapcsolatosan. Klaukó elvtárs: A tszcs fejlesztés kiszélesítésével kapcsolatosan a íaegye bizottság részéről nagyobb súlyt kell helyezni a nemzetiségi lakta területekre, azokra a helyekre, ahol kitelepített magyarok vannak. Komoly az a föld-terület, mely ezeknek a kezén van és igen kevés azoknak a száma, akik beléptek a tszcs-be. Tótkomlóson ezeo a téren komoly javulás mutatkozik, vannak becsületes dolgozó parasztok, akik beszándékoznak lepni a tszcs-be. Nekünk az a feladatunk, hogy ezekre a területekre nagyobb súlyt helyezzünk, itt kettős feladatot tudnánk megoldani, egyrészt átvinénk őket a szocialista gazdálkodásra, másrészt megtudnunk javítani a viszonyt - mely nem kielégitő - a betelepült magyarok és az őslakosok között.Ezzel kapcsolatosan komoly feladat hárul az ottani pártbizottságokra is.Komlósoh megmutatkozik az a jelenség, hogy a betelepültek külön tszcs-t akarnak alakitani, természetesen ez nem volna helyes, ha külön tszcs-t alaki tanának, a pártszervezeteknek itt ugy kell irányítani a munkát, hogy ne külön tszcs-t alakítsanak, hanem együtt^alakitsanak tszcs-t az őslakosokkal. Másrészt komoly feladat az, hogy tiszta képet kapjunk a betelepültekről, hogy ne hogy ellenséges elemek kerüljenek be a tszcs-be, van olyan kimutatás a betelepülteiről, hogy mennyi vagyont hagytak odaát. A

ótkomlóson somoly kezdeményezés van a betelepítettek részéről, nem kötik ki azt, hogy külön tszcs-t akarnak alakítani, hanem mint egy 5o-6o betelepített beakar lépni az I.tipusu tszcs-be. Azonban itt az a nrobláma, hogy ez a tszcs a III. típusra akar áttérni, viszont a betelepítettek pedig ebfea a tipusnb akarnak belépni. Erre hivjuk fel az orosházi jurési pártbizottság figyelmét, hogy jobban foglalkozzanak ezzel a kérdéssel.