MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1952. március 10. - 1952. március 31.

1952. március 24.

tésével,pl. Pusztaföldváron a titkár elvtárs azt mondotta, hogy vele foglalkoztak:, itt az a tapasztalat, hogy aránylag megfelelően megy ez a munka, azonban van tapasztalatunk olyan is pl, Tótkomlóson, ahol a kisgyülések azt megelőzően is elég jól meatek

? itt az elvtársak nem sok különbséget tettek az elvtársak a kisgyűlés ós a csoportos megbeszélés között, felvetődött, hogy nem kaptak megfelelő segitséget a járási bizottságtól. Itt a hiányosságot elsősorban a Megyebizottság agit.osztályánál látom, ha bár egy-egy napot valóban kint töltöttek az elvtársak a járásokban e munkának az előkészítésénél, segitséget adtak, azonban az a véleményem, hogy sokkal többet kellett volna ezzel a kérdéssel.foglalkozni, módszerben segitséget adni a járási bizottságoknak, a'szarvasi járási bizottságnál Skorka elvtárs elmondotta, hogy nagyon hiányzik az, hogy« nem kapott az utóbbi időben megfelelő segitséget, elmondotta, hogy legutóbb Máthé elvtárs volt kint a Magtermeltető vállalattól, elmondott egy csomó szempontot, de a végrehajtással kapcsolatban nem kapott szempontokat. Skorka elvtárs a JB.-n belül sem kap megfelelő segitséget, ilyen értelemben az MB, agit,prop, osztályának sokkal fokozottabb gondot kell forditani a járási bizottságok agit.prop, osztályai felé. Másik amit felvetnék januárban olvastam az Anyag-Adtszolgáitatásbél egy szovjet kerületi titkár elvtárs cikkét, melyben a népnevelők felkészültségéről volt szó és a szociális összetétel megjavitásáyől, különösen megragadta a figyelmemet, mivel nádunk Orosházán is sokat foglalkoztunk azzal a tanitök bevonásával az agitációs munkában. Konkrétan az orosházi járást nézve aat kell megállapítani, hogy az ott dolgozó pedagógusoknak mintegy lo a dolgozik agitációs munkában. Foglalkoztam ezzel a kérdéssel és azt kell megállapitani, hogy pártszervezeteink félreértik ezt, volt egy rendelete a Vallás- és Közoktatásügyi minisztériumnak, hogy a tani-tökat ne vonjuk ki az iskolai munkából, véleményem szerint az iskolai munkához szervesen hozzátartozik az agitációs munka. Az értelmiség bevonásával kapcsolatban, ha megnézzük az agronónusok bevontsát, vagy az ipar területén a műszaki értelmiségiek bevonását akkor azt látjuk, hogy ezen a területen sok javitani való van még, A népnevelők tájékoztatásával kapcsolatban, jó módszernek látom azt, ha a népnevelő értekezleten nem mindenesetben egy nagy előadást tartanak az elvtársak, hanem egyes alkalommal tartsanak egy jól kidolgozott előadást, a másik alkalommal pedig tapasztalatcserének szervezzék meg a népnevelő értekezletet. Ilyen tapasztalatunk van, amikor a titkár elvtárs felvetette, hogy most nem ő akar beszélni, hanem beszéljenek a népnevelők, mondják el a munkájuk során tapasztaltakat, meg kell mondani, hogy ezen a népnevelő értekezleten sok hozzászólás volt, általában a tapasztalatokat elmondották az elvtársak ugy, ahogyan ők látják azt, A

z a véleményem ha ezt a módszert szélesítjük, a tapasztalatcserét is megtudjuk javitani, ilyen esetben a népnevelőink sok értékes szempontot tudnak egymásnak átadni. Ötéves terv célkitűzésével, annak teljesítésével kapcsolatban* az agitációs munkánk:Találkoztam munkaközben olyan jelenséggel, amikor az elvtársak pl, az ötéves terv áldásait saját községükben nézték csak, azon-tul nem igen akartak menni, különösen Komlóson komoly vita volt, azt mondották az elvtársak, hogy Tótkomlós az ötéves tervtől nem kapott semmit. Hívjuk fel az elvtársak figyelmét, hogy az agitációban amikor az ötéves terv eredménjeirőí beszélnek ne csak a saját községükből hozzanak fel példákat, hanem országos viszonylatban is, pl. az épülő üunapentele, Sztálin varos stb, A tanyavilággal kapcsolatban: Ezen a területen vannak eredmények azokban a községekben, melynek a határrésze kisebb, könnyebben átfogható, a kis határrészel rendelkező községekben van némi mozgolódás a tanyavilág felé, azonban az a tapasz-