MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1949. szeptember 6. - 1950. február 21.

1949. november 22.

leszt ése kéré csoport ősit mY'*., <T:Viée«ináTiunÍ órákon ne . y.emj^élyeskule-jfc szemináriumi anyagtél való nagymértékben - ;••*•. való éltetést* -'

: • '.. • -. •-; *. ':' Szilágyi elvtársi Még meg kell említenem Elvtársak!-, hogy Mézőmégyerén a szemináriumon felmerült az a probléma, mi'rt van egy munkásnak 600 Ft. ezzelszemben égy vállalatvezetőnek 1.500 Ft-os havi keresete* A szemináriumon szinte kérésükké vált as, hogy az '. ilyen egyenlőségeket szüntessük meg* Azt megértették, hogy egy élmunkás miért kap fizetésemelést, de azt nem akarták megérteni^, miért kap egy vállalatvezető. Ez a dolog ugy néz ki, hogy nem a reakció felbujtására történt meg az ilyen felszólalás, hanem egyéni problémájuk. A legrosszabb, hogy az előadóelvtórs, de senki sem tudta megmagyarázni a kérdéseket. Nekem az a papasztalatom, hogy a pártvézet őség szerepe nem domborodik ki megfelelő-" képpen. 3z lehet, hogy abbéi is adódik, hogy nincs megfelelő székházuk ,ahonnan a vezetőségi tagok irányítani tudnának tömegszervezeteket, közigazgatást stb.-t* A mezoraegveri helyzet ast mutatja^ hogy ott féltétlenül lényeges változást kell előidéznünk, ugy a pártvezetőség munkájánál, mint magában a pártss ervezetben. Nem lehet, hogy előforduljon, hogyha bárki is, akar pártügyet intézni, hygY ugy be<ohan

c

Tcözségházára, s minden problémáját ott intéz el* A várcd liz cttsági ülésen határoztunk, hogy a mezcmegyeri pártszervezet ^unkáját fel fogjuk javítani* Látjuk, hogy politikaiig igen képzetlenek, s nem egy Ízben tévesen látják as ideológiai kérdéseket. Azon leszünk, minden igyekezetünkkel, hogy a partvezetőségnek jé szempontok megadásával támogassuk munkáját. Említésre méltó mé"g as, hogy a mezőmegyeri főjegyző elvtárs bentjárt Virágos elvtársnál - s ahogy mondja nem kapott megfelélő választ arra vonatkozólag miért kap egy vállalatvezető több "fizetést, mint egy munkás* Virágos elvtárss Szilágyi elvtárs aondta, hogy a főjegyző _ . elvtá s nem kapott megfelelő választ a kérdésre. Megjegyzem, hogy ^ezt a kérdést mi teljes egészében kitárgyaltuk, csak a főjegyző elvtárs nem fogadta el az ezzel kapcsolatos, álláspontot* . Ravasz elvtársno: Szilágyi elvtárs arról beszélt, hogy a szemináriumon milyen kérdés vetődött fel a szemináriumon. Nekem az az érzésem, hocy a szemináriumi előadó elvtársak nem tudják az egyik kérdést a másikkal szorosan összekötni* Ezért javaslom, hogy tartsanak egy közös értekezletetet a szeminárium megkezdése előtt, hol a Városi Oktatási Bizottság, vagy a Megyei Oktatási Bizottság. 1 tagja résstvesz. Xtt beszéljek át az elvtársak közösen az eddig felvetődött problémákat, valamint a szeminárium nehezebb kérdéseit. Felvetődött, hogy a szemináriumokon ne térjenek el az anyagtól és ne beszéljenek a kommunizmusról, hanem szorosan a szemináriumi kérdésekről. Én a magara részéről helytelennek tartom ezt az álláspontot, mert mikor beszélünk az iraperializrausról helyes ha ravilágitunk arra is, hogy a ml utunk a kommunizmus felé ve-et és természetese n meg kell magyarázni, annak felépítését* Így elérjük hogy nem lesznek kitárgyclatlan dolgok, világos lesz a szemináriumi hallgatok előtt, hogy milyen célja ven pártunk politikájának^* Nótári elvtársi Keleti elvtárs kérdezte, hogy az épito munkások mennyiben vésznek részt az oktatásban. -Szarvason e

syt Orosházán 1 szeminárium működik*. Békéscsabán a Magasépítési N.V.-nél ilyen szeminárium nincs, mert r'sztvesznek más üzemi sze ináriumokon. A másik kérdés az volt, hogy a műszaki értelmiség milyen számarányban vesz részt a kioktatásban, ezen kívül pedig mennyi a nő és férfi. Erre pontosan számszerű adatot nem tudok mondani, mert ezek a Jelen tesek még nem érkeztek be. A szemináriumi hallgatóknak Békés csabán 2b #-a, Gyulán 30 #-a, 25 #-a nő. Ravasz elvtársnő javasolta, hogy a szemináriumi előadók értekezletet tartsa-