MDP Békés Megyei választmányi és pártbizottsági ülései 1954. május 5. - 1956. június 9.
1954. augusztus 4.
a Hogy munkánkat minél eredményesebben tudjuk végezni, ahhoz az szükéégns, hogy a járási, községi tanácsokkal, pártszervezetekkel a közelebbi kapcsolatot megteremtsük. A termelési bizottságokkal, melyek a községi tanácsok keretében működnek, azokkal is szoros kapcsolatot kell teremteni. Felvetődött az apaállat gondozók fizetésének a kérdése. Ha nem rendezik az apaállat gondozók fizetését, fennáll az a veszély, hogy 1-2 hónap múlva nem lesz apaállat gondozónk. Kérnénk Boros elvtársat, hogy ezen a téren próbáljon segítségünkre lenni. állatorvos Sarkad: Tóth elvtárs felvetette hozzászolásában az állatorvosok felelőségének kérdését.' Egy állatorvos csak akkor felelős, ha ő követi el a hibát. Az állatorvos azért nem felelhet, ha az állatok elhelyezése rossz a termelőszövetkezetben és ebből történik baj. Ugyancsak nem Jelelhet azért, ha nem megfelelő a takarmányozás. Ugyancsak nem felelhet azért, ha a megbetegedést nem jelentik be időben. Ilyen esetben sokszor olyan suly-vesztességek állnak, elő a betegség következtében, amely hosszú hetekre visszaveti a jószágokat.A száj- és körömfájást 11 hónap alatt meg tudtuk szüntetni, a múltban 8-lo év kellett az ilyen járvány felszámolásához. Körösladány Ujbarázda tsz: A juhtenyésztéssel kapcsolatban azt vetném fel, ho.^y egyetlen fiatalt sem lehet a juhok mellé vinni, azt vetik fel, hogy ők havi 12 munkaegységért nem vigyáznak a juhokra. Ezen a téren kellene valamit tenni. Raffai elvtárs: Elsősorban a legtöbb probléma a termelőszövetkezetek állattenyésztóse területén van. A termelőszövetkezetek állattenyésztésének fellendítése elválaszthatatlan a termelőszövetkezetek megszilárdításától, a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésétől. Igen fontos kérdés a termelőszövetkezetek állattenyésztésének kérdése, ha ezen a téren a problémát nem tudjuk megoldani, akkor nem tudjuk megoldani a termelőszövetkezetek problémáját, lel kell azt vetni, hogy nem nagy suly van fektetve a takarmány biztosításra, p}.. a termelőszövetkezetek tengeri-vetésének átlaga alacsonyabb, mint az országos átlag. Olyan jelenség is megmutatkozik, hogy ezt a kevés takarmányt is rosszul takaritják be. Ennek következtében alacsonyak a hozamok. Ennek az alapvető oka véleményem szerint az, hogy legtöbb termelőszövetkezetben a közös állattenyésztés iránt rendkivül nagyfokú közömbösség van, ezért nem vetnek elég takarmányt, ezért nem takaritják be megfelelően,stb. Ilit kell tenni ezen a téren? Semmi esetre sem azt, hogy a háromszori fejés bevezetését szorgalmazzuk, vagy más különböző élenjáró módszerek bevezetését szorgalmazzuk, mert ezeket csak lejárataink. Elsősorban sajátmagunkat tartom hibásnak, hogy a termelőszövetkezetek területén igy néz ki az állattenyésztés helyzete. Ha megnézzük, hogy mit tettünk mi ezen a téren, azt kell mondani, hogy nem sok mindent. Novemberben, decemberben megvizsgáltuk országosan, hogy hogyan készültek fel a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok az átteleltetésre. Ezt már akkor néztük meg, amikor ha hiányosságot láttunk - azt már nemigen lehetett pótolni. Pl. akkor már takarmányt nem lehetett előteremteni, vagy férőhelyet már nem tudtunk biztositani.TÉhát elkésve nyúltunk hoz'zá ehhez a kérdéshez. Tapasztalható volt egyes pártszervezeteink részéről olyan jelenség, olyan helyes kezdeményezés, hogy összehivták a maguk területén a szakembere-' ket, beszámoltatták őket, tervet dolgoztak ki az állattenyésztés fellendítésére. De azonban azt kell mondani, hogy ez olyan kampányszerű dolog volt. Éppen azért kevés eredménye lett az ilyen nekiindul snak.
