MDP Békés Megyei választmányi és pártbizottsági ülései 1954. május 5. - 1956. június 9.
1954. augusztus 4.
fejlesztették volna. Kétségtelen, hog L . most egészen más a helyzet, különösen az egyénileg dolgozó parasztok körében az állattenyésztés területén. Az egyénileg dolgozó parasztok körében azt tapasztaljuk, hogy az állattenyésztéssel igen behatóan foglalkoznak. A egyik elvtárs hozzászólásában felvetette, hogy a jelentésben nem kapott megfelelő helyet az egyénileg dolgozó parasztok állattenyésztésével való foglalkozás. Azt hiszem., hogy nekünk a jelen pillanatban - amellett, hogy foglalkozunk az egyénileg dolgozó parasztok állattenyésztésével -is - a döntő súlyt a termelőszövetkezetek állattenyésztésére kell helyezni. Miért? Azért, mert az egyénileg dolgozó parasztoknál az állattenyésztés sokkal magasabb fokon áll, mint a termelőszövetkezetekben. A szarvasi járásban a termelőszövetkezetek területén 5«8 holdra esik egy számosállat, ha a termelőszövetkjíezethez hozzávesszük az egyénileg dolgozó parasztokat is, akkor 4.4 kat.holdra jut egy számosállat. Ami annyit jelent, hogy az egyénileg dolgozó parasztoknál jelenleg 2.9 kat.hold földre esik egy számosállat, mig a termelőszövetkezetben a duplájára esik egy számosállat. Ezért kell nagyobb súllyal foglalkozni a termelőszövetkezetek állattenyésztésével, A termelőszövetkezetek területén abban látom az okát az állatfejlesztés elmaradásának, hogy a termelőszövetkezet tagsága között nincs megfelellően megkedveltetve az állattenyésztés. Ellentét van a növénytermesztésben és az állattenyésztésben dolgozók között, mivel a növénytermesztésben dolgozók azt vetik fel, hogy sok az állattenyésztésben dolgozók száma. A pártszervezetek és az állattenyésztési igazgatóságok ahelyett, hogy arra törekednének, hogy a termelőszövetkezetekben ezt a bizonyos ellentétet felszámoljak, ahelyett belenyugodnak abba, hogy kevesebb állatot tartsanak. A pártszervezetek, maga a járási pástvégrehajtóbizottsága is kevésbbé irányítottá rá a figyelmet arra, hogy olyan termelőszövetkezetet népszerűsítsen, ahol megfelelő az állattenyésztés, ahol ilyen problémák nem vetődnek fel. Fel kell azt vetni, hogy a termelőszövetkezetekben a női munkaerők nem kopnak megfelelő szerepet az állattenyésztésben. A járásban a termelőszövetkezeti tagoknak több mint 14 százaléka dolgozik kimondottan csak az állattenyésztésben, ezek között női munkaerőt nemigen lehet látni. Egyik fő feladatnak kell tekinteni, különösen a termelőszövetkezetekben a női munkaerők bevonását az állattenyésztésben, ezzel nagy mértékben hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a termelőszövetkezetekben a családtagok bevonásának problémája megoldódjon. Vannak termelőszövetkezetek, ahol irányt vettek arra, hogy az állattenyésztésben a munkákat gópesitsék. Az állami gazdasagokban vannak bizonyos előrehaladások ezen a téren, de még itt is van kívánni való. Mindenek előtt az állami gazdaságokban tudnánk sokkal eredményesebbé tenni az állattenyésztést, ha több gépet alkalmaznánk az állattenyésztésben. Csorna elvtársnő: A jelentéssel egyetértek. Nálunk a gyomai "Kossuth" termeloszovetkezetbenua birkáknál van probléma. Most a nyár közepén haza kell hozni a legelőről a birkákat, mivel olyan betegségbe estek, hogy nem tudnak menni. Tejtermelésünt igen alacsony. A tehenek eddig még mindig a meleg istállóban voltak, kévéset voltak kint. A vezetőség arra hivatkozik, hogy nincs legelő. Ugyanez vetődik fel a bikánál is, amit naponta kellene járatni ós nemiyen van megjáratva, sőt nem is takarítják rendesen. Arra kérem a felsőbb szerveket, hogy sokkal jobban nézzék meg az állattenyésztés területén lévő problémákat, ne csak azért menjenek ki. hogy megnézzik, hogy .mennyit fejnek, hanem több időt töltsenek kint, és alaposabban nézzenek széjjel. Nálunk a termelőszövetkezetben minden lehetőség megvan arra, hogy több takarmányt termeljünk. Helyetelennek tartom azt, hogy az elmúlt ősszel