MDP Békés Megyei választmányi és pártbizottsági ülései 1954. május 5. - 1956. június 9.
1954. augusztus 4.
ha nem biztosítunk elegendő istálló trágyát. Majoros elvtárs Orosháza JB: Az állattenyésztési igazgatóság jelenté-* se keveset foglalkozik a takarmányozás kérdésével , amin lényegében az egész tenyésztői munka áll.A takarmányozáson tul keveset-t foglalkozik a jelentés a növendék nevelésének a kérdésével. Véleményem szerint a mi járásunkban ezen a téren vannak a legnagyobb problémák. Meg kell azt mondani, hogy az orosházi járásban van állattartás, de állattenyésztésről még nem-iyen lehet beszélni. Bz legjobban kiderül szövetkezeteink jelentős részében, ahol a jó tehenek biztosítását elsősorban a piaci felvásárlás utján látják, nem ugy, hogy sajátmaguk rátérnének a jó fajtának a kitenyésztésére, holott erre a lehetőségek megvolnának, termelőszövetkezeteinkben vannak magas uozamu tehenek. Egy sor termelőszövetkezetben meg volna a lehetősége annak, hogy takarmány os forgót állítsanak be, azonban ez nincs meg termelőszövetkezeteinknél. Semilyen vetésforgó nincs a termelőszövetkezetekben. Az egyik feladat az lenne, hogy szövetkezeteink egyrészében feltétlen be kell vezetni a takarmányos forgót, melyen keresztül biztositani tudjuk a megfelelő takarmány mennyiséget. Vagy fel kell vetni a füveshere telepítésének a kérdését. 1500 hold füveshere telepitése válik szükségessé, hogy a szövetkezetek állatállományainak megfelelő takarmány-bázist tudjunk biztositani. Mi már részben biztositottuk a szükséges fűmagokat. Ez fontos annál is inkább, mert a here-füvesek nemcsak mennyiségileg adnak sokkal többet, hanem meg-van a lehetőség a legeltetésre is. A jelenlegi helyzet az, hogy a járás területén nagyon sok lucernamagra nem számithatunk* Az állattenyésztésnél az egyik probléma a szénaféleségek biztositása, másik probléma pedig a siló kérdése. Itt már nekünk előre kell gondolni a silózás munkájára. Ugy kell megszervezni a munk:t, hogy a Cukorgyárak-már most kezdjék meg szállítani a melaszt és a répaszeletet, ne pedig decemberbe, amikor már nincs lehetőség silózásra. Ugy a termelőszövetkezetek területén, mint pedig az egyénileg éolgozó parasztok területén szorgalmazni kell a borsó termelesét, amely nagyon fontos abrak-takarmány. Ennek eddig az volt az akadálya, hogy nem volt biztositva a borsó időben való betakarítása, elcséplése. A borsónak a szedése éppen az aratás időszakára esik, ennek következtében a borsónak jelentős része tönkre ment. Most több termelőszövetkezetben a borsó betakarítását megpróbálták gépesíteni. Ezen a téren jó eredményt értek el a lóvontatásu gereblyékkel. A termelőszövetkezetek kezdenek afelé menni, hogy a borsó területüket növeljék, mivel a borsó, ha idejében van betakaritva igen jő takarmány. Nagyon fontos kérdésként vetddik fel az istálló építésének a kérdése. Ezen a téren anyaghiány problémája vetődik fel. Ez igen fontos kérdés, mivel egyes termelőszövetkezetekben az állatállomány szétszórva van, és ennek következtében sokkal több egyén van foglalkoztatva az állattenyésztésben, mint amennyi kellene. Pl. az "Uj Élet" termelőszövetkezetben lo-esével van szótszórva-r az állatállomány. V A harmadik alapvető kérdés az állatok gondozásának a kérdése. Ezen a téren nagyon súlyos problémák vannak. A termelőszövetkezetek jelentős részében, mivel nincsennek legelők - még a járatás «incs megadva az állatoknak. A termelőszövetkezetekben nincs meg a háromszori fejés. Termelőszövetkezeteink jórésze ugyan bevezette a háromszori fejést, azonban abba is hagyták, mert nem tudtak több tejet kitermelni. Melynek az volt az oka, hogy ugyanannyi takarmányt adtak a teheneknek, mint amikor kétszer fejték őket. Természetes, hogy igy nem mutatkozhat meg emelkedés. Nem ugy vezették be, hogy-ha háromszor fej-ünk, akkor többet adunk a teheneknek. Ennek következtében idegenkednek a termelőszövetkezetek a háromszori fejés bevezetésétől.
