MDP Békés Megyei választmányi és pártbizottsági ülései 1954. május 5. - 1956. június 9.

1955. augusztus 17.

Magyar Dolgozok Pártja Békésmegyei Végrehajtó Bizottsága- Békéscsaba 17/1/174/PM-né. Készült: 3 pld-ban. Jegyzőkönyv. Késsült Békéscsabán as 1955* augusztus 17-én megtartott megyei pártbizottsági ülésen. Jelen vannak: Biró József, Borbély Mihály, Bátkai Pál, Braun Péter. Kanyó Béla, Polyák Jánosné, Pribojszki Mátyás, Diósi György, Dr. Farkas Ernő, Láda András, Lipták Pál, Máté László, Násztor Sándor, Kürti Lászlóné. Majoros János, Turi Lajosné, Cseszkó Sándor, Badar halint, DU» mitrás Mihály, Ssabó Mihály, Marik Mihály, Major Andrásnó, Bálint Istvánná, Virágos Mihály, Sipos Károly, Lestyán István, Párkány János. Biró elvtárs üdvözli a megjelent elvtársakat, a pártbizottság! ülést -megnyitja, egy napirendipontot javasol: 1./ A tsz fejlesztéssel kapcsolatos néhány probléma, valamint az őszi szántás-vetés, betakarításra való felkészülés. Kanyó elvtárs beszámolója; Tisztelt pártbizottsági Kedves Elvtársaki Pártunk Központi Vezetőségének márciusi és áprilisi határozataival döntő csapást mértünk a jobboldali, népellenes nézetekre, amelyek fékezték a mezőgazdasági termelés fejlesztését, akadályozták a tsz-mozgalom megszilárdítását, növekedését. Ezek a határozatok uj lendületet adtak mezőgazdaságunk általános fejlesztéséért folyó harcban. A határozatoknak megfelelően a megyei párt-vógrehajtóbizottság elkészítette ez év áprilisában a tsz-ek fejlesztésére vonatkozó tervet. A terv elkészítésében kikértük a JB-k véleményét és a következő számokat fogadtuk el irányadóként. 5-6 ezerrel növekedjék a tsz-ek taglétszáma, mintegy öo-9o uj tsz-,tszcs alakuljon, iiogy a Központi Vezetőség határozatának megfelelően termelőszövetkezeti községek alakítására törekedjünk, 14-15 község tsz-községgé feljesztósét tűztük ki célul. A járási pártbizottságokkal egyetértésben kijelöltünk 15 községet, amelyeket tszközséggé akarunk fejleszteni. A feladat tisztázásához fontos teendő volt, hogy párt, állami és tömegszervezeteinknál, az alapszervezetekig a párt határozatait feldolgozzuk, helyileg a tennivalókat megszabjuk. A fejlesztésnél ahelyi erőkre számoltunk döntően, velük megoldjuk a feladatokat. Ebből a szempontból elsősorban a meglévő tsz-ek tagságára kell a fő figyelmet fordítani. A fejlesztés legjobb agitátorai azok a tsz-tagok, akik saját tsz-ük, munkájuk, életük ismertetésén keresztül győzi* meg a dolgozó parasztokat a szövetkezeti ut helyeségéről. Az volt a feladat, hogy a tss-ekben kialakult szektánsságot leküzdjük, a szövetkezet tagsága kövessen el mindent annak érdekében, hogy az egyénileg dolgozó parasztokkal javítsák a kapcsolatot, hogy egyre többen válasszák a szövetkezet útját. Biztosítsuk a vezetők, párttagok, tanácstagok példamutatását, hogy elsőként példát mutatva lépjenek be a tsz-be. Az agitáció főmódszéróként as egyéni agitációt határoztuk meg. Ennek alapján járási pártbizottságaink el-