MDP Békés Megyei választmányi és pártbizottsági ülései 1953. március 13. - 1954. április 2.

1953. június 30.

J o í; ? i ő U a :/ v } KészülttBékésosaba, 1953-június 3o-án tartott Megyebizottsági Ülésen* Jalea vannak t Hagy Antal, Szabó Mihály, Borbély Mihály, Nesztor Sándor, Banyai Lajos, Audó György. Blaaut János. Frank Ferenc. Arany Lássló, B*Szabó Sándor, Kleukó Mátyás,Csatári Bola, Sielei Jóssor* Hagy elvtárs üdvözli a megjelent elvtársakat, a megyeblsotfcaági ülést megnyitja, a követkelő napirendet javasoljál 1*/ Központi Vezetőség június 27-23-1 ülóo anyagának megvitatása. . Hagy olvtársi Pártunk Köspoati Veaetősége június 27-28-án télies ülést tartott. A Központi Vezetőségi ülés mélyrehatóan alapos körültekintéssel i a marxiimus-loniniznus tanításainak a figyelembevételével, azt országunk helyzetére alkalmazva kiértékelte és megvitatta Pártunk és kormányunk addig véglett munkáját, népgasdóságunk helyzetét* A Központi Vezetőségi ülés megállapitotta, hogy as utóbbi étek folyamán a pártvezetés, élén Rákosi elvtárssal - politikai irányvonalában ós gyakorlati tevékenységében komoly hibákat követett el* Esek a hibák kedvesőtlenül hatottak a dolgosé nép s nem utolsó sorban a munkíoosstály életszínvonalának alakulására, lazították a párt viszonyát a munkás oszt álylyal, mély csorbák essek a munkás-paraszt as Öve ts égen* megbontották ál— tálában a Párt, as állam és a dolgosé tömegek viszonyát és súlyos vesstességeket okoztak egész népgazdaságunknak• Malyek voltak esek a legfontosabb hibák* amelyek lényeilleg a marxizmus-leninizmustól való eltérést, annak f így elmettki v il-helyelését bizonyítják? Mindenek előtt as, hogy a párt vezetése túlzottan a gyors iparosításra és különösen a nehézipar túlzottan gyors fejlesztésére vett irányt* Bem vette figyelembe as ország reális helyzetét, nem egyestette össze est a célkitűzést a munkásosztály és a dolgozó nép életszükségleteivel• A felszabadulás után síért eredmények és sikerek helytelen értékelése ?

alapján a Párt vezetése a II* Kongresszusnak túlzott ütemű iparosítási olltikát javasolt* A Kongresszus hatarosata alapján nyersvastermelést 9*9 éri 398 eser tonnáról, 1954-ben 1.28o.ooo tonnára kellett emelni. Es es ütem annál is inkább tulsott volt, mert az ország nem,illetve alig rendelkezik vasérc, kohókoksztermelessel, mely nélkül a gyorsütemű fejlesztés sem állhat szilárd talajon* Hasonlóképpen tulsott volt as as előirányzat is. amit a széntermelés vonalán határozott meg a Pártkongresszus. A túlfeszített gyáripar, felemelt ötéves terv, melynek értelmében a gyáripari termelésnek 1934-ben el kellett volna érni as 1949 éri termelési érték 31o százalékát. Esőn belül a nehézipar termelése ugyanerre as időszakra 38o százalékot kellett volna, hogy elérjen* Ezek a túlzottan magas termelési feladatok megvalósítása természetszerűleg túlzott beruházásokat vontak magukután* Mint ismeretes as eredetileg megállapított 5o.9 milliárd forinttal szembe 85 milliárd forintra kellett emelni* Ezenbelül helytelen volt a beruházásra előirányzott összeg elosztása is* A 85 milliárd forint beruházásból a nekóziparra 57.5 milliárd, a mezőgazdaságra 11 milliárd furiat, könnyű- és élelmiszeriparra együttesen 3.5 milliárd forint beruházás jutott* Ez a helytelen gazdaságpolitika nsm számolt as ország tényleges erőforrásaival, nem vette figyelembe as orsság gazdasági helyzetét, a beruházások gazdaságosságát, célszerűségét. Szamos esetben olyan létesítményeket is megvalósítottunk, amelyekkel várni lehetett volna, mint a budapesti földalatti gyorsvasút, amelynek létrehozása as orsság gazdasági adottságait tekintve nem volt kívánatos. Xs szektaszellemü politika volt, amely öncélúnak tekintette a szocializmus építését és háttérbe szorította, elhanyagolta a munkás*