MDP Békés Megyei választmányi és pártbizottsági ülései 1953. március 13. - 1954. április 2.

1954. január 16.

-17 - m% A másik legáltalánosabb jelenség az - ami nemcsak a kilépettek, de az egész'dolgozó parasztság igazságérzetét sérti - hogy a termelőszövetkezet­ből kilépett dolgozó parasztoknak sem adják oda azokat a felszereléseket, ló, kocsi, borona, amely felszereléseket nélkülözni tudnának és amelyek elkerülhetetlenül szükségesek lenének a kilépőknek, ahhoz, hogy gazdálko­dásukat megtudják kezdeni. Számtalan esetben panaszolták és a mi elv­társaink most, amikor alaposabban megnézték, találkoztak vele, hogy egyes­ekék ott rozsdásodnak, kocsik, vagy más felszerelések, csak azért, hogy bosszantsák a kilépetteket - nem adjak ki számukra. Sőt számos esetben előfordult, hogy a kilépett dolgozó parasztnak nem adták ki azzal, hogy a termelőszövetkezetnek szüksége van iá és uránná szapadpiacon értékesí­tették, Líint pl, a békési Szabadság, Református kovácsházi Dózsa, vagy a tótkomlősi Alkotmány termelőszövetkezetek, A tótkomlósi Alkotmánynál a "megyei pártbizottságnak tudomására jutott,- hogy nem adnak ki a kilépők­nek lovakat, Felelős elvtársak mentek ki kivizsgálni, a mi elvtársaink­nak bebizonyították, hogy ezekre a lovakra a termelőszövetkezetnek szük­sége van, másképpen nem tud gazdálkodni és most arról értesültünk, hogy 5 db, lovat szabadpiacon értékesítették, A ffimovszki elvtársnak külön fel lett hiva a figyelme, hogy kisérje figyelemmel és biztosítsák, hogy a párt politikájának es a törvénynek megfelelően történjenek intézkedések, A harmadik legsúlyosabb hiba, hogy a termelőszövetke zetből kilépett dol­oző parasztokra, középparasztokra nem a törvényes rendelkezéseknek meg­felelően, hanem azt túlhajtva, kijátszva olyan terheket szabtak ki a ki­lépőkre, hogy annak megtérítése esetenként szinte lehetetlen. Ez különö­sen a zárszámadások elkészítésénél, illetve a kilépő termelőszövetkezeti tagok munkaegységének elszámolásánál vetődik fel élesen. Amikor Joo—4-oo munkaegységet teljesítő volt termelőszövetkezeti tag, aki terhet, vagy hi­telt nem vitt be a termelőszövetkezetbe és a zárszámadás után vagy egyál­talán nem fckpott semmit, sőt még ezentúl 2-3 ezer forint tartozása is van a termelőszövetkezet felé. Nem egy olyan termelőszövetkezet, nem egy olyan kilépett tag van, mint Bucsán, vagy Orosházán, vagy más területen is előfordult, hogy a dolgozó parasztok kocsival, lóval, felszereléssel, adósság nélkül bementek a termelőszövetkezetbe és most a kilépések után nem kapták vissza a felszerelést és az állatokat, A bevittek felértékelt értékének csak egynegyedét fizették ki és most ezek a dolgozó parasztok 3-4, sőt esetenként 7 ezer forinttal is tartoznak a termelőszövetkezetnek, Ezen-kirül, mint ahogyan a jele ntés is felveti számos más durva hiba is el lett követve, Mint pl, a földek kiadásánál, vagy a beszolgáltatási kö­telezettségek lebontásánál fordultak elő. Mindezek azokból a mély ellentétekből erednek, amelyek a termelőszövet­kezeti és kilépő ezen keresztül az egyénileg dolgozó parasztok között mu­tatkozik meg, Es nemcsak a gyakorlati munka közben elkövetett hibáról van szó, hanem mély elvi kérdések megnemértéséről, súlyos politikai hibákról van szó. Ezt igazolják azok a tények, hogy szerteágazóan találkozunk olyan jelenséggel, hogy a termelőszövetkezetből kilépett becsületes, jól dolgozó parasztokat, akik vagy ugy sodródtak ki az árral. Időközben a törvények és rendelkezések tanulmányozása során rájöttek, hogy helytelen lépést tet­tek és most ez* 5 helyre akarják hozni azzal, hogy vissza-akaraak menni a termelőszövetkezetbe. Azonban a mi termelőszövetkezeteink mereven elzár­kóznak ezzel szembe, u eni veszik vissza a kilépő tagokat. Hogy mennyire súlyosak és széleskörűek ezek a hibák ezt igazolja az ? hogy az addigi felmérések alapján mintegy három-háromésfél ezer termelőszövet­kezetből kilépetett érint és taintegy bo termelőszövetkezetben fordult elő különösképpen, Elsősorban a békési, orosházi, szeghalmi, mezőkovácsházi járásokban. De megtalálható, ha nem is ilyen nagy mér uétcben, a szarvasi, gyomai, gyulai és sarkadi járások területén is, Mindezek a tények azt iga­zolják, hogy jelenleg és visszamenőleg hoasszabb- időn keresz.tül megyénk­ben a harc falun nem az osztályellenség, a kulákság ellen irányult, hogy a kulákokra szánt csapások a középparasztság felé irányultak. Amiből termé­szetesen nem nekünk, hanem az ellenségnek származott előnye.

Next

/
Thumbnails
Contents