MDP Békés Megyei pártértekezletei 1950. június 11. - 1954. március 8.

1954. március 8.

• SS megbeszélték, hogy nem helyes, ele ennek ugy kellett lenni. A KV. határozata után felvetettük e megyei pártbizottságon belül lévő hiányosságot és Hagy elvtárs felé as ű munkájában, magatartásában lévé hibákat. Emlékszem rá, hogy olyan kérdést vetettem fel azon a megyebizottsági ülésen a KV. határozata után, hogy Nagy elvtárs, de Klauké elvtárs egyszer sem vettek részt az adminisztratív osztály értekezletén. Az adminisztratív osztály 2 éve áll fenn, de egyik elvtárs sem vett részt az értekezleten, csak egy esetben tárgyalta mag Nagy elvtárs as munkánkat és as osztályhoz tartósé szervek problémáit. Felvetődik, hogy helyes irányítás, ellenőrzés nélkül a munkánkat megoldani nem lehet és itt nyilván felelősség terheli Nagy elvtársat, de Klauké elvtársat is, mert azt Ígérték, hogy esen fognak változtatni. Vagy felvetettünk olyat, hogy az MB határozat végrehajtását alaposan és rendszeresen fogjuk ellenőrizni és feleleősségre fogjuk vonni azt a hatágoeattt, akik a határozatot nem hajtják végre. Ezen a téren nincs változás, hisz sokszor beszámolunk olyan dolgokről, hogy hoztunk határozatot és nem lettek végrehajtva. Ez súlyos hiba, mert sorozatosan ülésezik a megyeblzottság, szüli a határozatokat és a határozatok végrehajtása elmaradnak, ami azt vonja maga után hogy nem lesznek végrehajtva az előttünk éllő feladatok. A megyebizottsági ülések kritikátlanok, nincs bírálat a megyebizottságon belül. A beszámold is foglalkozott azzal, hogy az osztályvezetők sem bírálják egymás munkáját. A bírálat a megyebizottságon belül kampányszerű. Van egy fél nap. amikor napirendre tüzlk. hogy vessük fel, hogy milyen hibákat követtünk el.Olyankor mindenki igyekszik az összegyűjtésit hibákat felvetni, de nem igyekszünk azon változtatni. Csupán annyit szeretnék még elmondani, hogy komoly tanulságnak kell lenni a megyei pártválasztmány számára a beszámoló és a felszólalások, hogy mostmár elég le ;yen abbéi, hogy önbirálatot gyakorolunk, de nem változtatunk - tettek kövessék a bírálatot. - Az uj pártválasztmánynak Is Ilyen irányban kell végezni a munkáját. Tóth István elvtárs: /honvéd alezredes/ Kedves elvtársak a 25-30-as alakulat nevében köszöntöm a megyei pártértekezletet. Mi ugyan ugy, mint az üzemek dolgoséi - készülünk a III. pártkongresszusra a kiváló szakaszmozgalom, a katonai kiképzés, az élenjáró szovjet haditudomány elsajátításával. Tudva lévő, hogy az uj párthatározat nagy feladatot szabott, elsősorban az uj nevelés terén, azonban tisztán kell látni, hogy az ellenség nagymértékben ágyekszik akadályczni a ml munkánkat is. Mik ezek a jellemző formák, amelyek ellen küsdeni kell? Ilyen a nemzetközi helyzet enyhülésének kérdése. Azzal találkozunk, hogy az ellenség Igyekszik ezt felhasználni, a hadsereg tagjait befolyásolni - minek kell a hadsereg Ilyen nacy lét számban, mikor nemzetközi helyzet enyhüléséről beszélünk - sok esetben a leszerelés kérdését vetik fel. Vajon a nemzetközi helyzet enyhülése azt jelenti, hogy hadseregünket leszereljük, amelynem kisebb feladatra van,hívatva, mint a-szbbialiatá hazánk megvédésére. Feladatunk,megakadályosni, hogy aa ellenség munkája ne érvényesüljön, mert ez a fegyelem lazításával járhat. Következtetésképpen levonhatjuk, hogy az osztályellenség nem nyugszik sorsába bele és támad, ami a széleskörű agitációjában mutatkozik meg. Mi szívós Harcot folytatunk,elsősorban a paraszt fiataloknak magyarázzuk meg, hogy szüleikkel egyéni beszélgetés és levelezés utján értessék meg, hogy a párt és kormány határozatának lényegét. Azonban ehhez as elvt rsak segítségét kérjük, mert ugy látjuk, hogy egyes kérdésekben sok nehézségünk lesz, mert a szülőktől levelek utján kerül be hozzánk az ellenség agitáeiőja. Magyarázzák meg az elvtársak községekben, tszcs-ben az ilyen szülőknek, hogy fiaiknak miért szükséges katonának lenni. A ml erőfeszítésünk akkor fog eredményes lenni, ha a területi pártszervezetek elsősorban foglalkozzanak a bevonultak hozzátartozójával. Másik kérésünk a tanácsok vezetői felé lenne.