MDP Békés Megyei pártértekezletei 1950. június 11. - 1954. március 8.
1954. március 8.
A megyei pártbizottságon, belül továbbra is egy személy 1 vezetés érvényesült, A megyei partbizottság tagjainak véleménye, javaslatai továbbra is háttérbe szorult ak. De nem volt figyelembevevő a járási pártbizottságok, az egész párttagság javaslatai, véleményei sem. Az, én durva, fölényes magatartásom káros kihatással volt az MB-n belül. Nem egy olyan megjegyzésem volt, mint amit a Kanyó elvtárs felé felvetettem ¥falháboritó amit maguk csinálnak," vagy pl, amikor a háromhónapos pártiskolén az egyik vasárnap a hallgatok felvételezése folyt az MB-tol ott lévő három elvtársnak azt a kijelentést tettem, hogy "mi az, maguk másutt nem tudják eltölteni szabadidejüket?" Az ilyen kijelentések meggondolás tárgyává tették az illető elvtársak részéről hogy felvessék észrevételeiket. Mindezek nemcsak magatartásbeli hibáim, hanem szoros összefüggésben van a mggye vezetésével. Az MB osztályvezetői, a járási bizottságok titkárai részemről igen kevés segítséget kaptak. Hibinat sulyosbitja az a körülmény, hogy a központi Vezetőség júniusi határozata után több esetben önkritikát gyarokoltam, azonban lényegében ez csak formális volt, azért, mert az általam beismert hibákon továbbra sem változtattam, s különösképpen nem változtattam a vezetési módszeren. Gyakran az illetékei osztályok tudta nélkül tettem intézkedéseket, így pl a november 7-re történő kitüntetési javaslatokat az MB tagok javaslatainak figyelmen kívül hagyáséval tettem meg. Ilyen körülmények után a megye bizottságon olyan helytelen légkor alakult ki, hogy a megyei pártbizottság tagjai nem bíráltuk egymás munkait, de az én munkámat sem, £a őszintén meg kell mondanom, hogy nem fogadtam szívesen a biráltot, ldlönösen a Borbély elvtárstól, aki bátran bírált, és mert éreztetve lett vele, hogy nem szívesen fogadom a bírálatit visszahúzódott. A megyei pártbizottság tagjai és én a kritikáról, önkritikáról csak mint jelszóró), bes éltünk, de nem éltünk annak alkalmazásával. Igaz, hogy ezt gátolta a bírálat feltételeinek nem biztosítása, amelyről Malenkov elvtárs a XIX, kongresszuson a következőket mondottai"Nem egyszer találkozhatunk még olyan funkcionáriusokkal, akik végnélkül hang-eskodnak a párt iránti odaadásukról, sa valóságban pedig nem tűrik ós elfojtják az alulról jövő birálatot, bosszút állnak a birálakon." Vagyis az MB tagjai és elsősorban é*tnem mutattunk példát a biralat, önbírálat alkalmazásában. Nem bátorítottam az alulról jövő birál&t kifejlesztését, Nagyon igaz az, és ez áll a megyei pártbizottságra, amelyet Sztálin elvtársmondott az önkritikáról 1918 áprilisában a KöE onti Bizottság ülésént "Nálunk olyan vezetők csoportja alakult ki, akik gen-igen magasra emelkedtek, és nagy tekintélynek örvendenek.••.Be az is tény, hogy a vezérek felfelé haladva eltávolodtak a tömegektől, a tömegek pedig alulról felfelé kezdenek rájuk nézni, és nem merik őket bírálni, - ez a tény okvetlen azzal a veszéllyel jár, hogy a vezérek elszakadnak a tömegektől, 3 a tömegek eltávolodnak a vezérektől. Ez a veszély arra vezethet, hogy a vezérek elbizakodottakká válnak és csalhatatlanoknak fogják tartani mgukat.....S éppen azért, hogy előrehaladjunk, és megjavítsuk a viszonyt a tömegek és vezérek között, állandóan nyitva kell tartanunk az önkritika szelepét, lehetővé kell tennünk a szovjet embereknek, hogy vezéreiknek "megmossák a fejét", bírálják hibáikat, nehogy a vezérek elbizakodjanak, nehogy a tömegek eltávolodjanak a vezérektől," A vezetésemben, a munkaszervezésben és a magatartásomban elkövetett hibák súlyos kárt okoztak a pártnak, mindenek következtében az MB és JB munkatársai között icedvteleaség ós bizonyos fokú félelem uralkodott el.
