MDP Békés Megyei pártértekezletei 1950. június 11. - 1954. március 8.

1954. március 8.

- lo ­Ez azzal a következménnyel jár, hogy egyre inkább éle ződik a kapi­talisták között a nézeteltérés, as ellentét. Ez oda vezetett, hogy az amerikai imperialisták úgynevezett szövetségesel mindinkább ha­tározottabban léptek fel annak érdekében, hogy hagyják abba blokád­politikájukat, és tárgyaljanak a Szovjetunióval. A nemzetközi erőviszonyok ilyen változásai kényszeritették végülis az imperialistákat arra, hogy 1954. január 25-én Berlinben a tár­gyalóasztalhoz üljenek. Tudjuk, hogy az amerikai imperializmusnak esztendők óta többé-kevésbbé nyíltan bevallott célja a négyhatalmi tárgyalások megakadályozása volt, - ezért a berlini tanácskozás pasz­ta létrejötte is a béke erőinek rendkívüli sikerét jelenti, S habár a napirendi pontokban lefektetett kérdésekben a négyhatalom külügy­miniszterei nem tudtak megegyezni, ennek ellenére látni kell a ber­lini értekezlet számos eredményét is. Legnagyobb eredménye, hogy a nagyhatalom megegyezett abban, hogy 1954, április 26-án Genfben ösz­szehívnak egy értekezletet a Szovjetunió, a Kinai Népköztársaság, Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és több más ország részvételével. Ez az értekezlet Korea és az indokínai kérdések ren­I dezése érdekében ül össze. Ennek jelentősége azért is nagy, mert mint ismerjük, Fanmindzsonban megszakadtak a tárgyalások, s Li-Szin-Man olyan kijelentéseket tett, hogy még ez évben támadást indít Észak­Korea ellen, Jelentőségét növeli az is, hogy a berlini konferenciá­nak nemcsak a nemzetközi diplomácia terén van nagy hatása, hann az egész politikai életben, mert kiderültx ki akarja a békét, a megegye­zést és ki akarja a háborút, a megegyezés akadályozásét. Az imperialisták azonban a berlini tanácskozás után sem mondtak le a fegyverkezési hajszáról, a háborús készülődésről, Es ha az erőviszo­nyok alakulása ugyan a tárgyalóasztalhoz kényszerítőtték is őket, még mindig vonakodnak a vitás kérdések békés rendezésétől. Éppen ezért a népeknek az a feladata, hogy tovább fokozzák harcukat, erőfeszítése­iket, leplezzék le az imperialistákat, azok mindennemű mesterakedósé­it, s minden becsületes embert megnyerjünk a békéért harcolók táborá­ba. Ezt a törekvést fejezi ki a Magyar Népköztársaság kormányának t | hó 21-én tett nyilatkozata, amelyben bejelenti, hogy részt kivan ven­w ni az európai országok kollektív biztonsági egyezményében és kész Európa többi államával közösen lépéseket tenni ennek az egyezménynek a mielőbbi létrehozására. Kormány unkáénak ez a nyilatkozata népünk egy­öntetű vágyát fejezi ki azt, hogy a béke mellett állunk, hogy Népköz­társaságunk külpolitikájának legfőbb célja az európai és a nemzetközi béke megszilárdításához való hozzájárulás, mert ebben az irányban a két rendszer országainak az együttműködését célravezető megoldásá-nak tartjuk, s mert a szovjet javaslatban a lehető legalkalmasabb eszközt látjuk ennek az együttműködésnek a helyreállítására, A nemzetközi helyzetben az előbbiek során ismertetett változásokhoz hozzájárultak a népi demokrácik sikerei, eredményei, amelyeket a szo­cializmus építése terén elértünk. Hazánk az MDF II, Kongresszusa óta gyökeres változásokon ment keresztül. Dolgozó népünk, de elsősorban munkásosztályunk áldozatos munkája eredményeként ipari országgá lat­tünk. Iparunk termelése három év alatt 1949-1952-ig több mint 125 szá­zalékkal emelkedett, s 1938-as színvonalnak három és félszerese lett, Es a fejlődés és 1953-han, különösen ennek első felében, még tovább növekedett. Nagyarányú fejlődés jellemzi megyénk ipari termelésének emelkedését is. Mig 1949 december és 1952 januárjában megyénk ipara egy hónap alatt 159 millió forint értéket termelt, addig 1953. decem­ber vagy január hónapban ez a termelés már közel 2oo millió forintra emelkedett, ami 22-23 százalékos fejlődést mutat. Hasonlóan emelkedett

Next

/
Thumbnails
Contents