150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Jankovits Tibor: A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem története, 1986-1999
szakterületi integrációt képzeltek el, melyben a KÉÉ vagy a Duna-Tiszaközi, vagy a Dunántúli Agrár-felsőoktatási és Kutatási Egyesülésnek lehetne tagja. A szegedi és a kecskeméti karok a területi integrációt erősítenék. Az egyetemi dolgozók - a hírek hallatán - bizonytalanságot érezve, a Dolgozói Fórumra tömegesen küldték a vezetőkhöz címzett kérdéseket. 1992 júniusában az ET felkérte a rektort, hogy írja alá a KÉÉ belépését a Duna-Tiszaközi Felsőoktatási és Kutatási Egyesülésbe. Az okmányt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és az MTA Növényvédelmi, Mezőgazdasági, illetve Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetei írták alá. A KÉÉ azonban a társasági szerződés aláírását már elhalasztotta. A Kormány 1059/1992. (X. 27.) Korm. sz. határozatában 1992. szeptember 1- jével Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kart létesített, mellyel az Egyetem ötkarú felsőoktatási intézménnyé vált. Az ET 1993 májusában véleményezte a rektori pályázatokat. Karai Jánost 26- an, míg Deák Tibort 12-en támogatták. A földművelésügyi miniszter előterjesztésére, Deák Tibor kapott 3 évre szóló rektori megbízatást. Az ET „Kosinszky Viktor Emlékérem” kitüntetést alapított. Az agrár-felsőoktatás nehéz helyzetbe került, mert a felügyeletét ellátó Földművelésügyi Minisztérium már nem, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium még nem érezte magáénak az intézményeket. Az agrártárca igyekezett a tangazdaságokat, tanüzemeket megtartani, de az agráregyetemek ezzel nem értettek egyet. A vitákat véglegesen lezárta az 1993. szeptember 1-jével életbelépett, felsőoktatásról szóló LXXX. törvény. Ettől kezdődően az MKM lett minden állami felsőoktatási intézmény felügyeleti hatósága. Az Egyetemen ez év őszén a Kertészeti Kar határon túli távoktatásba kezdett, amely Nyárádszeredán, 50 hallgatóval indult. A Felsőoktatási törvényben foglaltaknak megfelelően, Professzori Tanács, Doktori Bizottság, Habilitációs Bizottság, Oktatói-kutatói követelményrendszert kidolgozó Bizottság, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatot kidolgozó alkalmi Bizottság alakult. A budapesti karok Szociális Bizottságot hoztak létre, melybe a közalkalmazotti tanácsok delegáltak képviselőket. Kollektív Szerződés készült az állami vezetés és a reprezentatív szakszervezet között. Az Egyetem 80 millió Ft-os hiánnyal küzdött, takarékossági célból bezárták a Máramaros úti kollégiumot. Az ET 1994 szeptemberében elfogadta a Közalkalmazotti Szabályzatot, és hozzájárult ahhoz, hogy a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kilépjen az Egyetem szervezetéből. Az ET határozatot hozott a 65. életévüket betöltött oktatók nyugállományba helyezéséről, létszámstop bevezetéséről, új szervezeti egységek létrehozásának tilalmáról, mivel az 1995. évi költségvetési előirányzatok létszámcsökkentés nélkül nem valósíthatók meg. Az 1995 júniusi ET-ülés tárgyalta a létszám- és bérgazdálkodást, mivel a 2143/1995. (V. 19.) Kormányhatározat alapján az MKM az Egyetemre 133,8 mFt-os támogatáscsökkentést, és ehhez kapcsolódóan 52 oktatói és 178 nem-oktatói álláshely megszüntetését írta elő. A Magyar Rektori Konferencia az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért. Az ET - a Közalkalmazotti Tanáccsal egyetértésben - tiltakozott a minisztériumi intézkedés ellen. Végül, az Egyetemen 20-30%-os létszámcsökkentésre került sor az év folyamán. 82
