150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)

Zsidi Vilmos: A Kertészeti Egyetem, 1968-1986

F/1.1.2. Igazgatói Hivatal

3. Gazdasági Igazgatóság

4. Továbbképzési Csoport

5. Könyvtár

6. Kollégium

7. Sokszorosító Üzem

8. Tanüzem

Az Egyetem állandó bizottságai:

1. Gazdaságfejlesztési Bizottság

2. Oktatási és Nevelési Bizottság

3. Ifjúsági Bizottság

4. Könyvtári Tanács

5. Kulturális, Közéleti és Közművelődési Bizottság

6. Kertészettörténeti Bizottság

7. Rendezvény-előkészítő Bizottság

8. Kutatási Bizottság

9. Szerződéses Kutatómunkát Véleményező Bizottság

10. Műszerfejlesztési Bizottság

11. Külügyi Bizottság

12. Nyelvvizsga Bizottság

13. Munkavédelmi és Tűzvédelmi Csúcsbizottság

14. Menzabizottság

A Karok állandó bizottságai:

1. Oktatási és Nevelési Bizottság

2. Külügyi Bizottság

3. Diákjóléti Bizottság

4. Hallgatói Fegyelmi Bizottság

5. Kutatási Bizottság

6. Műszerfejlesztési Bizottság (főiskolai karokon)

7. Szerződéses Munkákat Véleményező Bizottság (főiskolai karokon)

8. Kulturális Bizottság (főiskolai karokon)

1975-1986 között Dimény Imre - korábbi mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter - állt az Egyetem élén.

A számítástechnikai oktatás megindítására és a számítástechnikának a kutatásban és a termelésfejlesztésben történő hasznosítására 1971-ben a MÉM, az MM és az Állami Gazdaságok Országos Központja támogatásával megalakult a Számítástechnikai Központ. Amiből 1976 januárjában létrejött - az Ökonómiai Intézeten belül - a Számítástechnikai Tanszék, majd a további fejlődés során 1983- ban a Matematikai és Számítástechnikai Tanszék. 1985-ben 8 (Comodore) személyi számítógéppel ellátott labor kezdte meg működését.

A graduális képzés mellett a posztgraduális tanulmányok megszervezése is egyre sürgetőbb feladattá vált. A Kertészeti Egyetem sajátossága volt a zöldségtermesztési szinkron tanácsadás, aminek a lényege, hogy az előadások, a bemutatók és a helyszíni szemlék párhuzamosan folynak a főbb termelési szakaszokkal. így a legújabban megszerzett ismeretek közvetlenül hasznosíthatók az időszerű munkafolyamatokban. Az Egyetem sokirányú oktatási, tudományos, termelésfejlesztési, szaktanácsadási tevékenysége a „Lippay János Tudományos Ülésszakok” alkalmával rendszeresen széles hazai és nemzetközi szakmai közönség előtt vált ismertté.

A szervezett szakmérnökképzés 1973-ban indult. Ettől kezdve 1985-ig az

75