150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Zsidi Vilmos: Az egyetemi rangú Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, 1953-1968
Növénynemesítési Tanszék egyes oktatói, valamint a Személyzeti Osztály, továbbá az MDP vezetői voltak, azonban Tóth Mihály párttitkár nem került fel a „listára”. Az eltávolított személyek nem örvendtek nagy népszerűségnek, így kitiltásuk saját érdeküket, épségüket is szolgálta. A megtorlás idején lefolytatott fegyelmi tárgyalásokon a névsorban szereplők erősen eltúlozva és felnagyítva a történteket a dokumentumot „halállistá”-nak nevezték. Az Ideiglenes Forradalmi Bizottság november 3-án tartotta következő ülését: a korábbi határozatok megerősítése mellett megválasztották a végleges intézőbizottságot, megtiltottak mindenfajta pártszervezést a Főiskola területén, s - ahogy ez országszerte történt - mindenkit munkája folytatására szólítottak fel. Az ülés egyébként meglehetős feszültségben zajlott, mivel az előző napokban a Főiskola Nemzetőreit körülzárták szovjet katonák a Ferihegyi repülőtéren. Másnap, november 4-én megkezdődött a nyílt intervenció. November 12-én - belátva az ellenállás kilátástalanságát - a Forradalmi Bizottság az igazgatási funkciókat átadta az igazgatóságnak. Ormos Imre igazgató a felkelés idején mindvégig tisztségében maradt. Az új rezsimmel kevés együttműködési készséget tanúsított, ezért 1957 júniusában az MSZMP alapszervezet kezdeményezte eltávolítását. Az igazgatói állásra a nagyobb együttműködési készséget tanúsító Somos András kinevezését határozták el. A Forradalmi Bizottság a hatalom átadása után nem oszlott fel, hanem úgy határoztak, hogy mintegy tanácsadó testület „minden olyan esetben álljon a Főiskola igazgatójának rendelkezésére, amely esetekben az igazgató főhatósági intézkedések hiányában, egyénileg a felelősséget vállalni nem tudja". A kádári rendcsinálás előrehaladtával megindultak a támadások a Forradalmi Bizottság tevékenységével kapcsolatban, ezért november 21-én újabb ülést tartottak, majd december 4-én megszüntette működését a forradalmi szervezet és „helyét a Főiskola önkormányzatának” adta át. A Forradalmi Bizottság működését illetően megállapítható, hogy a rend fenntartását, az eszközök, az épületek megóvását tekintette fő feladatának. Önmérsékletre intette tagjait, az oktatókat, a hallgatókat és minden dolgozót. A forradalom napjaiban nem is volt semmiféle rendbontás, nem történt semmiféle atrocitás a Főiskolán. A forradalom és szabadságharc idején alakult másik szervezet a Nemzetőrség volt. Szervezése tulajdonképpen megelőzte a Forradalmi Bizottság megalakulását, már 1956. október 25-26-án felállt. Létrehozásában szerepet játszott Marián István a Budapesti Műszaki Egyetemhez tartozó Katonai Tanszék vezetője. A parancsnok Baráth Zoltán tanársegéd, helyettese pedig Jenser Gábor tanársegéd lett. A Nemzetőrség szervezetten működött: tagjai igazolványt, karszalagot kaptak, fegyverüket pedig nyilvántartásba vették. A főiskolai szervezet kb. 30-40 főből állt. Őrséget adtak, védték az értékeket, vagy a Vöröskereszt szállítmányait biztosították. Harcokban nem vettek részt. A Nemzetőrség működése november 4-én a szovjet megszálláskor megszűnt. (Tudomásunk szerint a Corvin közi harcokban egy férfi és egy nő kertészhallgató vett részt.) Néhány hónapos csend következett, amíg - szovjet fegyveresek árnyékában - elfoglalta hadállásait a kommunista restauráció. 1956. november 6-án az ország összes főiskolája közül elsőként alakult meg az MSZMP szervezet, de csak 1957. január 16-án mert a nyilvánosság elé állni. Alakuló ülésén 20, két év múlva, pedig már 45 tagja volt. 1957 márciusában a szovjetek a Főiskoláról hurcolták el Jenser Gábort, Baráth Zoltánt bebörtönözték. Az „élet” egyébként 1957 februárjában, a félévkezdéskor indult meg a Főiskolán. A megtorlástól való félelem légköre egyre inkább eluralkodott. Májustól augusztusig lezajlottak a fegyelmi tárgyalások. Öt 66
