150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Zsidi Vilmos: A Kertészeti Tanintézettől a Kertészeti Főiskoláig. A Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar, 1945-1953
A hazai felsőoktatás egészében, s ezen belül az egyes intézmények történetében is korszakhatárt jelentő 1948/49. tanévben a Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar adta a rektort Mohácsy Mátyás személyében, a dékán Ormos Imre volt. 1948. április 24-én zajlott az első kertész-doktor avatás, amelyen Rajtháthy Tibor, Somos András és Terts István kapott oklevelet. Több mint fél évszázad múltán, 1949-ben az „A” épülettel gyarapodott az intézmény, melyben tantermek, tanszékek, irodák, laboratóriumok kaptak helyet. „A" épület Világnézeti, ideológiai szerepe volt a kötelező marxista oktatás bevezetésének, és a biológia tanításának is. A tanrendben megjelentek a fakultatív pedagógiai tárgyak, mint a szaktanárképzés előzményei. A meghirdetett új mezőgazdasági politika, a kollektivizálás révén a nagyüzemi gazdálkodás általánossá tétele a kertészeti karra is hatással volt. Egyrészt az új technológiák tanítása révén, másrészt megnövekedett a képzett szakemberek iránti igény. Jól példázza ezt, hogy míg 1853-1949 között közel 1200 kertészt képeztek, addig az ötéves terv igénye 650 fő oklevélhez juttatása volt. A képzés gyorsítására már volt példa az 1948/49. tanévben, amikor trimeszter bevezetésével próbálkoztak, de mivel ez nem vált be, visszatértek a szemeszterhez. 1949 végén lejárt a kertészeti akadémiát végzettek különbözeti szigorlatának végső határideje. Közben egyetemi szinten is folyt az átszervezés, ami a szervezeti kérdéseken túl - a vidéki mezőgazdasági akadémiák bezárása- módszertani és tanulmányi kérdéseket is érintett. Az 1945 utáni permanens reformok végére - átmenetileg - az 1950-ben bevezetett, szovjet mintára készített tanterv tett pontot. A kari „átszervezési bizottság” 1950. június 1-jén kezdte meg munkáját, a kidolgozás több évet vett igénybe. A munkában - más hazai egyetemek gyakorlatához hasonlóan - részt vett egy szovjet professzor is. A. P. Szóbóljev nemcsak a tanterv készítésében, hanem a tanításban is szerepet vállalt. Ő adta elő a földműveléstant. Az ekkor bevezetett tanterv megnövelte a gyakorlati oktatásra szánt időt: az évi 11 hónap szorgalmi időből 2 hónapot írtak elő gyakorlati képzésre. Több időt fordítottak az alapozásra. A két felső évfolyam számára, speciális képzésként szakkollégiumokat tartottak. Az alábbi specializációkra képeztek: zöldségtermelés, gyümölcstermelés, 57
