150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Zsidi Vilmos: A Kertészeti Tanintézettől a Kertészeti Főiskoláig. A M. Kir. Kertészeti 51 Akadémiától a M. Kir. Kertészeti és Szőlészeti Főiskoláig, 1939-1945
A kertészeti tanintézettől a kertészeti főiskoláig A Magyar Királyi Kertészeti Akadémiától a M. Kir.Kertészeti és Szőlészeti Főiskoláig 1939-1945 Zsidi Vilmos Az 1939-40. tanévben nyílt meg a Magyar Királyi Kertészeti Akadémia. A tanulmányi idő három év maradt, új tanterv készült, amelybe bekerült például a bakteriológia. A megszerezhető végzettség az „okleveles kertész” lett. Legszembetűnőbb változás a tanszékek megalakulása volt: Gyümölcstermesztési Tanszék Általános Kertészeti Növénytermesztési Tanszék Dísznövény-termesztési és Dendrológiai Tanszék Kertművészet és Kerttervezési Tanszék Kertészeti Üzemgazdasági Tanszék Kertészeti Technológiai Tanszék ! Növénytani és Növénykórtani Tanszék Talajtani és Vegytani Tanszék Életvegytani Tanszék ^ Közgazdasági Tanszék ______________________ A szervezeti szabályzat szerint: „Am. kir. Kertészeti Akadémia célja, hogy azok részére, akik középiskolai tanulmányaikat befejezték és a kertészeti tanulmányokban, valamint azoknak gyakorlati alkalmazásában szakképzettséget óhajtanak szerezni, korszerű felsőfokú kiképzést nyújtson. Feladata továbbá, hogy a kertészeti tudományokat tekintettel a gyakorlat igényeire is kísérletek, észleletek és tudományos kutatások útján fejlessze, előmozdítsa és szakügyekben véleményt mondjon. ” Éppen hogy megkezdte működését a Kertészeti Akadémia, máris a továbbfejlesztés kérdése került napirendre. A kertészeti és a szőlészeti szakoktatás kettősége megszüntetésének szándékával a volt Ampelológiai Intézetben működő egyéves Felsőbb Szőlészeti és Borászati Tanfolyamot az Akadémiához csatolták. Az így átalakított intézmény Magyar Királyi Kertészeti és Szőlészeti Főiskola néven folytatta működését 1943-tól. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanulmányi ideje már négy év lett, a végzett hallgatók pedig „okleveles kertész és szőlész” diplomát kaptak, ami az egyetemi képesítéssel volt egyenértékű. Doktori fokozat megszerzésére még nem nyílt lehetőség. 51
