150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Csorna Zsigmond: A Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézettől a Magyar Királyi 31 Kertészeti Tanintézetig, 1860-1894
A Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézettől a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetig 1860-1894 Csorna Zsigmond A kertészképzés nemzetközi mércével mérve is tudományos színvonalra jutott a 19. század második felében. Entz Ferenc 1853-ban alapított magániskolája és példája nyomán alakultak meg a különböző kertészeti és vincellériskolák, majd 1894-től a magasabb szintű Királyi Kertészeti Tanintézet Budapesten. Entz intézményének fenntartása, és megfelelő fejlesztése azonban komoly gondot jelentett az alapítónak. A Pesten létesített ún. Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézet 1853-tól 1860-ig működött magánintézményként. Tanulmányi ideje 3 év volt, minden 14. életévét betöltött jelentkező felvételt nyerhetett. Magyar és német nyelvű kertészeti szakoktatás folyt a falak között. De megfelelő anyagi háttér nélkül a szakoktatás megoldhatatlannak tűnő feladatot jelentett később is az (OMGE) Országos Magyar Gazdasági Egyesület részére, ami átvette az iskolát 1860-tól, és Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet néven átszervezve folytatta munkáját. A l'JCAKtTl mjbjieitíbits iWiattHThsteirtifa-is HOnZUKAJZI TtIfÍPI Az új intézet részben Lágymányoson, részben a Gellérthegy déli lejtőjén, a mai egyetemi területre költözött át a korábbi Rákos-menti területéről. Az oktatás és a szakoktatás iránya továbbra is a szakemberképzést tartotta szem előtt. 1864- től a már meglévő 3 éves tanfolyammal párhuzamosan egy új kurzust is beindítottak, egy 1 éves borásztanfolyam formájában. A kertészet és a szőlészetborászat összekapcsolása nem csak tananyagbéli változást jelentett, hanem az intézmény neve is ennek megfelelően megváltozott: Vincellér-, Kertész- és Pincemestereket Képző Gyakorlati Tanintézetté. A polgárosodó, a kiegyezés után rohamos fejlődésnek induló magyar kertészet és főváros igényeinek megfelelően azonban hamarosan, 1869-ben ismét átszervezték az intézményt. Istvántelekre költöztették át a zöldségtermesztési részleget, a helyben maradt rész az OMGE alapján kétéves tanulmányi idejű intézetté alakult át, Országos Magyar Gazdasági Egyesület Budai Vincelléreket és Pincemestereket Képző Tanintézet nevet felvéve. A nevéből kikerült a kertész szó, a tananyagból is. Entz Ferenc értett a szőlészethez, borászathoz is, sőt az igazgatói szervezési feladatoknak is kitűnően megfelelt. „Borászati Füzetek” név alatt a szőlészet és az egyre inkább 31
