150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Geday Gusztáv: Az iskolaalapító dr. Entz Ferenc élete és munkássága (1805-1877)
Az iskolaalapító dr. Entz Ferenc élete és munkássága (1805:1877) Geday Gusztáv A modern magyar kertészet megteremtője 1805. december 6-án, Sümegen született. Szülei korán meghaltak, s így neveltetéséről anyai nagyszülei gondoskodtak Pozsonyban. A győri árvaház segélyével végezte közép- és felsőfokú iskoláit. Pesten kezdte meg orvosi tanulmányait, melyeket 1831-ben Bécsben fejezett be. Gróf Batthyány család birtokán az orvosi teendőket látta el Mezőkomáromban, ahol szabad idejében kertészkedéssel foglalkozott. Természettudományos képzettsége komoly segítséget jelentett a kertészet és szőlészet elméleti kérdéseinek megértésében. Mezőkomáromban faiskolát, mintakertet és szőlészetet létesítve az elméletet a gyakorlattal párosította. Az orvos Entzből így alakult ki a kertész Entz Ferenc. 1848 őszén az átvonuló horvát csapatok orvosi felszerelését tönkretették, és családját nehezen megmentve Pestre költöztek. A szabadságharcban honvéd főorvosként vett részt, melyért, a szabadságharc leverése után, 1849-ben orvosi működésétől eltiltották. Megélhetés után nézve, több orvos barátja segítségével Pesten a Rákos száraz homokján, a mai Keleti pályaudvar mellett, bérelt területen megalapította Pest legnagyobb haszonkertészetét. Másfélszáz éve itt létesítette a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetét, a Kertészeti Egyetem jogelődjét. Magániskoláját megszüntetve, 1860 tavaszán az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) által alapított új iskola, a Vinczellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet igazgatójaként az egyetem mai helyére, a Gellérthegy déli lejtőjére költözött. 1858. december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia - kertészeti munkássága elismeréseként - levelező tagjává választotta. Az OMGE iskolájában, közel a 60. életévéhez, az elmaradott magyar szőlészet és borászat fejlesztése került Entz Ferenc érdeklődésének a homlokterébe. Külföldi tanulmányutak mellett, a magyar bortermelő vidékeket rendszeresen tanulmányozta. A hazai szőlészet és borászat fejlesztése érdekében 1869-ben „Borászati Füzetek” címmel új szaklap indítását határozta el. A lap 75 éven át (1874-tól „Borászati Lapok” címmel) a magyar kertészeti szaksajtó legtovább élő, nagyhatású lapja lett. Entz Ferencnek az 1870-es években látási zavarai támadtak, melyek mindjobban gátolták munkájában és 1876 augusztusában nyugdíjba vonult. Promontoron, szőlőjében még dolgozott, de 1877. május 9-én szélütésben elhunyt. Ha végigtekintünk a magyar kertészet és szőlészet történetén, akkor dr. Entz Ferenc munkássága történelmi határkőként emelkedik ki. Ami előtte volt, az a múlt, és ami vele kezdődött, az a magyar modern kertészet és szőlészet. Az ő kertészeti tevékenysége szorította háttérbe a feudális magyar kertészetet, s ő volt az, aki e polgári fejlődés szükségelte magyar kertészet tudományos alapjait lerakta. Megteremtette az élettani alapokra helyezett magyar kertészet életét és gyakorlatát, kialakította a magyar kertészeti műnyelvet (erre épül modern 19
