150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Zalainé Kovács Éva: A Könyvtár története és fejlődése
1946-47-ben létrejött a Mezőgazdasági Múzeum épületében a Központi Mezőgazdasági Könyvtár, és a Földművelésügy Minisztérium elrendelte, hogy a könyvtárat ebbe az intézménybe kell beolvasztani. Domokos János professzor megfellebbezte a határozatot azzal az indoklással, hogy felsőoktatási intézmény nem maradhat könyvtár nélkül, és nem lehet a város másik végébe utazni, ha az oktatóknak, hallgatóknak szakirodalomra van szükségük. Válasz nem érkezett a Minisztériumból, de egy napon jöttek a könyvekért. A professzor azonban megakadályozta a könyvek elszállítását, arra hivatkozva, hogy a határozatot megfellebbezte, de erre még nem kapott érdemben választ. A könyvtár a Ménesi úti, még 1857-ben elkészült épületben nyert végleges elhelyezést: 1950. október 1-én nyílt meg a központi olvasóterem. Az olvasóterem 54 ülőhellyel rendelkezett, segédkönyvek elhelyezésére nem volt mód, mivel a felügyeletet nem tudták megoldani. A gyűjtőkör az egyetemi oktatási reform és a megnövekedett szint követelményeinek megfelelően szélesedett. A könyvtár katalógusai a hálózathoz tartozó tanszéki állomány adatait is tartalmazták. A könyvtárat ekkor már mindenki használhatta. 1953-ban a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola önállósodása a könyvtár fejlődésének is további lehetőségeket biztosított. A Főiskola oktató, nevelő és kutató munkájának segítése mellett ellátta a könyvtári törvényben lefektetett tudományági szakkönyvtári feladatait is. A Főiskola a tudományos utánpótlás biztosítása érdekében kidolgozta a kertészdoktori cím elnyerésének feltételeit, kiszélesedett az aspiránsképzés is. Ezek az új feladatok a könyvtár feladatait is megnövelték, az állomány növekedésével a hely egyre szűkösebb lett. Ekkor bővítéssel megnövelték a könyvtár alapterületét: 137-ről 203 m2-re. 1959 után korszerűsítették ismét a könyvtárat, mivel az adott alapterület már nem volt elégséges, a magas helyiségeket kétszintes raktárrá alakították át. Az épületből kiköltöző Disznövénytermesztési Tanszék helyének felhasználásával új, korszerűbb olvasótermet, több munkaszobát alakítottak ki. 1963-ban, a Tanintézet megalakulásának 100 éves jubileumi évében állította fel a könyvtár szak- és egyetemtörténeti archívumát. Ebben az évben kezdődött el a tanszéki állományok ellenőrzése, revíziója is. 1965- ben a könyvtár állományának revíziójára került sor, selejtezéssel egybekötve. 1966-ban készült el a könyvtár új ügyrendje. A „Kertészmérnök” című havonta megjelenő kiadványban szerzeményjegyzéket kezdtek el közölni. Megalakult a Könyvtári Tanács. 1966- tól a berlini Humboldt Egyetem Mezőgazdasági-kertészeti Karával történt együttműködési szerződés alapján lehetőség nyílt egy hónapos szakmai tapasztalatcserére. Ebben az időszakban az oktatás fejlesztése következtében újonnan alakuló tanszékek és diszciplínák szakirodalommal történő ellátása a gazdasági helyzet miatt nehézzé vált. Némi segítséget jelentettek a cserekapcsolatok számának növelése révén beérkező anyagok. Cserébe a könyvtár a következő kiadványokat küldte meg cserepartnereinek: „A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Közleményeit”, „A Szőlő- és Gyümölcstermesztés” című szakfolyóiratot, „A Lippay János Tudományos Ülésszak anyagát”. 167
